Egy tetszõleges vizsga(modul) elemzése

Az Európai Számítógéphasználói Jogosítvány (ECDL) 2. modulja



Az ECDL



Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL)

Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (European Computer Driving Licence) olyan bizonyítvány, amely tanúsítja, hogy birtokosa sikeresen letett biznyos menyiségû információ-technológiai alapismereteket és számítógép-használói jártasságot mérõ vizsgát. Az ECDL az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány, mely nem elsõsorban az informatikai, hanem a felhasználói ismereteket hivatott igazolni.

Így egy olyan bizonyítvány, melyet minden európai polgár megszerezhet. Jól használhatják azok, akiknek munkája megköveteli a számítógépes ismereteket, és azok is, akik kedvtelésbõl akarják megtanulni a számítógépek használatát. Megfelelõ bármely tudományág mûvelõinek, pályakezdõknek, diákoknak, munkavállalóknak és munkáltatónak egyaránt.

Az ECDL célja: Emelje az általános számítástechnikai tudásszintet a jelenlegi és a leendõ munkavállalók körében, fokozza a számítógéppel dolgozók munkájának hatékonyságát, növelje az információ-technológiai befektetések hatékonyságát, illetve megismertesse a felhasználókat a legjobb és a legmagasabb színvonalú módszerekkel.

A vizsgák

A bizonyítványhoz szükséges hét vizsgát (egy elméleti és hat gyakorlati) a regisztráció megkezdésétõl számított három éven belül kell letenni. Nem szükséges minden alkalommal ugyanabban a központban vizsgázni, bármely hivatalos európai ECDL vizsgaközpontban lehet.

Bár a bizonyítvány megszerzéséhez nem kötelezõ tanfolyamon részt venni, lehetõség van arra is, hogy az érdeklõdõk a központok által szervezett ECDL kurzusokon sajátítsák el a kívánt ismeretanyagot. Az ismeretek elsajátíthatók önálló tanulással és tanfolyami keretek között is.

A vizsgakérdések bármely szolgáltatótól származó szoftver alapján összeállíthatók. Néhány vizsgának különbözõ változatai lehetnek a vizsgaközpont rendelkezésére álló eszközöktõl függõen. A standardnak tekintett alkalmazások a következõk: alapismeretek, operációs rendszerek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, bemutató (prezentáció), információ és kommunikáció.

Az ECDL nem tesz kikötést a vizsgákon megkövetelt ismeretek megszerzésének módjáról, alapvetõen kimeneti szabályozást alkalmaz, csupán az elsajátított tudást kontrollálja nemzetközileg elfogadott egységes követelményrendszer szerint.

Az ECDL rövid története

A vizsgarendszert egy 1988-ban született ötlet alapján elõször Finnországban vezették be, 1994-ben. 1997-ben az EU, valamint a CEPIS (Council of European Professional Informatics Society) támogatásával létrejött a nemzetközi ECDL Alapítvány, amely máig több mint 20 országban vezette be és felügyeli az ECDL rendszert. A kezdetek óta Európán kívül országokban is bevezettek hasonlót (Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika mellett további hetven országban.) és az Egyesült Államokban is tervezik bevezetni a vizsgarendszert ICDL, azaz International Computer Driving Licence néven. A tervek szerint 2004-re ötmillióan rendelkeznek majd ilyen (ECDL/ICDL) bizonyítvánnyal.

A helyzet itthon...

Magyarország képviseletében a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 1997 júniusában csatlakozott a mozgalomhoz. Magyarországon jelenleg több mint 240 akkreditált vizsgaközpont mûködik, több mint 75 ezren kezdték meg a vizsgákat, és mintegy 46 ezren szerezték meg a bizonyítványt. A hazai elismertséget igazolja az is, hogy az ECDL mára a Magyar Közigazgatási Kollégium által (2002-ben újra) minõsített, így központi költségvetési forrásból támogatható köztisztviselõi képzéssé vált, miután 1999 áprilisában kormányhatározat jelent meg az ECDL kiemelt szerepérõl a köztisztviselõi képzési programban.

...és Nyugaton

A becslések szerint Nyugat-Európában az irodai környezetben dolgozók 60 millió munkavállalónak kell megfelelõ felhasználó szintû információ-technológiai ismeretekkel rendelkeznie ahhoz, hogy hasznosítani tudják az információ-technológiába -és rendszerekbe eddig befektetett és a jövõben befektetendõ hatalmas összegeket. Tény, hogy ennek a sokmillió dolgozónak a jelentõs része nagyon gyorsan kezdte alkalmazni az információ-technológiát, és többségük csekély vagy semmilyen IT- képzésben nem részesült a tanulmányai során. Az ECDL mozgalom ennek a kihívásnak akar megfelelni azzal, hogy meghatározza az IT ismeretek szabványos szintjét, és olyan mechanizmusokat kínál, amelyek arra ösztönzik a felhasználókat, munkaadókat és egyéb szervezeteket, hogy emeljék a dolgozók egyéni tudásszintjét.

Miért jó mindez...?

A vizsga moduláris jellegû: adott esetben nem szükséges valamennyi modulból vizsgázni, elegendõ a munkakör betöltéséhez alapvetõen szükséges modulvizsgákat letenni (például elegendõ lehet a szövegszerkesztõ, a táblázatkezelõ és az információs hálózati szolgáltatások ismerete), ugyanakkor lehetõség van a tanulás folytatására is.
A munkáltató maga határozhatja meg, mely modulokból kell az alkalmazottaknak vizsgát tenni (vagy felvételkor mely modulvizsgákat várja el): a feladatokhoz igazodva a tudás folyamatosan bõvíthetõ.
Mivel az ECDL (vagy annak egyes modulvizsgái) garantálják a számítógép használatát igénylõ munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, ily módon a dolgozók munkája hatékonyabbá válik, ami elõsegíti az IT beruházások gyorsabb megtérülését is.
A megszerzett tudás a tanulttól eltérõ hardver és szoftverkörnyezetben is egyaránt alkalmazható.
Nemzetközileg elismert bizonyítványról van szó, amely jelentõsen javítja a vizsgát sikeresen letetevõk elhelyezkedési esélyeit.

Teljes mentesség

Az illetékes kormányhivatallal (1998-ig Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, utána Oktatási Minisztérium) kötött megállapodás értelmében a vizsgák alóli teljes mentességet kaphatnak mindazok, akik az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ OKJ-s szakképesítéssel rendelkeznek: információrendszer-szervezõ, informatikus, számítástechnikai programozó, számítástechnikai rendszerprogramozó, multimédia-fejlesztõ, gazdasági informatikus I., II és bizonyos esetekben a számítógép-kezelõ (-használó) és a szoftver-üzemeltetõ szaképzettséggel rendelkezõk is. Mindazok, akik teljes mentességet nyújtó bizonyítvánnyal rendelkeznek ECDL Jogosítvány kiállítását kérhetik. Az igazolást az OKJ bizonyítványt kiállító központ adja.

Az ECDL vizsgákon elfogadott programcsomagok

Op. rendszer

Programcsomagok neve

OS/2

StarOffice, Sundial Systems

Mac OS

AppleWorks 6, MS-Office Mac. edition

Linux

ApplixWare, Ability Office, StarOffice, Corel Wordperfect Office, Smartware 2000, Koffice (Linux), MS-Office (win), Lotus Smartsuite (win), 602Pro PC Suite (win).

Windows



A második modul (operációs rendszerek)



A számítógép használata és az állománykezelés

Célok: A modul azokat az alapvetõ ismereteket méri fel, amelyek a számítógép eredményes használatához nélkülözhetetlenek. A vizsgázónak bizonyítania kell, hogy képes alapvetõ feladatokat végrehajtani a számítógépen. A vizsga négy feladatból áll.

Elvárás a modult teljesítõktõl: a jelölttõl a személyi számítógép és az operációs rendszer használatához szükséges ismeretekkel és minimális jártassággal rendelkezik. A jelöltnek képesnek kell lennie a gép grafikus felületén való hatékony munkára. Ismerni kell a fájlok és könyvtárak/mappák szervezését, tudnia kell, hogyan másoljon, mozgasson és töröljön fájlokat, könyvtárakat/mappákat. A jelöltnek bizonyítania kell jártasságát a munkaasztal ikonjaival való munkában és az ablakok kezelésében. Számot kell adnia arról, ismeri-e a keresési lehetõségeket és az operációs rendszerbe épített egyszerû szerkesztõket és a nyomtatási vezérlõket.

A modul részei és a javasolt változtatások:

Kategória

Csoport

Altéma

 

vélemény

2.1 Bevezetés

2.1.1 Elsõ lépések a számítógéppel

2.1.1.1 A számítógép elindítása.

Ö

Nagyon közeli témák, célszerûbb lenne összevonni - és beletenni a ki-/bekapcoslási sorrendet is. (be: perifériáktól a gép felé, kikapcsoláskor fordítva)

 

 

2.1.1.2 A számítógép megfelelõ kikapcsolása.

 

 

2.1.1.3 A számítógép újraindítása.

 

 

2.1.1.4 A számítógép alapvetõ rendszerinformációinak lekérdezése, pl. operációs rendszer, processzor típus, RAM, stb.

Ö

(bõvebben a 2.3.1.4-nél)

 

 

2.1.1.5 A számítógép munkafelülete beállításainak megtekintése: dátum és idõ, hangerõ beállítás, megjelenítési opciók (pl. háttér beállítások, képernyõ beállítások, képernyõvédõ, stb.).

*

 

 

 

2.1.1.6 Lemez formázása.

P

Mikor lehet rá szükség,

lehetõségek: gyors, sima, rendszerlemez készítése (adat- lementések, ha a rendszer összedõl stb.)

 

 

2.1.1.7 On-line súgó használata.

M

Bõvítenénk: a súgókról általánosságban (létezik, mire jó, általában hogyan találjuk meg)

2.2 A Munkaasztal környezete

2.2.1 Munka ikonokkal

2.2.1.0 Alapfogalmak

Ú

egérmûveletek, alapvetõ egérkezelés általában: mitõl mozog a nyíl...)

 

 

2.1.2.1 A munkaasztal ikonjainak kijelölése és áthelyezése. Az alapvetõ ikonok, mint például a merevlemez, könyvtárszerkezet, könyvtár és fájl, lomtár felismerése. Parancsikon vagy új menü készítése.

*

 

 

2.2.2 Munka ablakokkal

2.2.2.1 Egy ablak fõbb részeinek felismerése: címsor, eszköztár, menüsor, állapotsor, stb.

*

 

 

 

2.2.2.2 Hogyan nagyítsunk, kicsinyítsünk, méretezzünk át ablakokat és hogyan zárjuk le õket?

*

 

 

 

2.2.2.3 Egy alkalmazás ablakának különbözõ részei: címsor, eszköztár, menüsor, állapotsor, stb. Ablak áthelyezése.

*

 

 

 

2.2.2.4 Hogyan nagyítsunk, kicsinyítsünk, méretezzünk át alkalmazás ablakokat és hogyan zárjuk le õket? Váltás nyitott ablakok között.

*

 

2.3 Fájlok szervezése

2.3.1 Könyvtárak, fájlok

2.3.1.0 Állományszervezési alapfogalmak

Ú

Adatok szervezése a háttértárolón: Miért van szükség fájlrendszerre? (adatcsomagok azonosítása, állományok és könyvtárszerkezetek kapcsolata, könyvtárszerkezet, fastruktúra)

Különbözõ típusú állományok (pl. program, szöveg, regisztrációs beállítások stb.)

 

 

2.3.1.1 A könyvtár és a számítógépen lévõ könyvtárszerkezet fogalmának ismerete.

M

Ezen altéma csoportjai:

A könytárszerkezet kiemelt elemei (pl. Windows-ban: Desktop, Dokumentumok, Kedvencek, SendTo, Recent stb., Linux-ban. OS/2-ben: Desktop)

"Virtuális könyvtárak" (amelyeket az op. rendszer csak a grafikus felületen kezel "mappa"-ként - pl. Windows-ban: Sajátgép, Vezérlõpult, Linuxban: Sajátgép)

 

 

2.3.1.2 Könyvtár/mappa létrehozása, majd ebbõl nyílóan további alkönyvtárak létrehozása.

*

 

 

 

2.3.1.3 Egy könyvtár/mappa vizsgálata. A könyvtár/mappa néhány jellemzõjének megtekintése: név, méret, utolsó módosítás dátuma, stb.

*

 

 

 

2.3.1.4 A számítógép alapvetõ konfigurációs beállításainak megtekintése: dátum és idõ, hang-beállítások, processzor típus, telepített RAM, stb.

Ö

(a 2.1.1.4-gyel) feleslegesnek látjuk ugyanazt a témát kétszer elõvenni. E két altémát összevonnánk, és az új tartalmazná ezen adatok lekérdezését és módosítását is.

 

 

2.3.1.5 Fájl attribútumok: név, méret, fájl típus, az utolsó módosítás dátuma, stb.

*

 

 

 

2.3.1.6 Fájlok és könyvtárak/mappák átnevezése.

*

 

 

2.3.2 Másolás, mozgatás, törlés

2.3.2.1 Egy konkrét fájl kijelölése, vagy a fájl kijelölése összefüggõ vagy nem összefüggõ csoport részeként.

*

 

 

 

2.3.2.2 Fájlok másolatának létrehozása a Másolás és Beillesztés parancsokkal adott könyvtárakba/mappákba.

*

 

 

 

2.3.2.3 Adatok biztonsági másolatának elkészítése floppy lemezre.

*

 

 

 

2.3.2.4 Fájlok mozgatása a Kivágás és Beillesztés parancsokkal adott könyvtárakba/mappákba.

*

 

 

 

2.3.2.5 Fájlok törlése egy vagy több könyvtárból/mappából.

*

 

 

 

2.3.2.6 Kijelölt könyvtárak/mappák törlése.

*

 

 

2.3.3 Keresés

2.3.3.1 A Keresés funkció használata egy fájl vagy könyvtár/mappa megtalálásához.

*

 

 

 

2.3.3.2 Keresés név, létrehozási dátum, fájl- vagy könyvtár típus, stb. alapján.

*

 

2.4 Egyszerû szerkesztés

2.4.1 Egy szöveg editor használata

2.4.1.1 Egy editor vagy szövegszerkesztõ program elindítása, és azzal egy fájl létrehozása.

*

 

 

 

2.4.1.2 A fájl elmentése egy adott könyvtárba/mappába.

*

 

 

 

2.4.1.3 A fájl elmentése floppy lemezre.

*

 

 

 

2.4.1.4 A szerkesztõ program bezárása.

*

 

2.5 Nyomtatási funkciók

2.5.1 Nyomtatás

2.5.1.1 Telepített nyomtatóra történõ nyomtatás.

*

 

 

 

2.5.1.2 Az alapértelmezés szerinti nyomtató módosítása a telepített nyomtatók közül egy másikra.

*

 

 

 

2.5.1.3 Egy nyomtatás folyamatának nyomon követése nyomtatást felügyelõ programmal.

*

 

 

 

2.5.1.4 Nyomtatás állományba

Ú

Például a távoli géprõl történõ nyomtatáskor lehet hasznos (feltéve, tudjuk, ott milyen nyomtató van)


Megjegyzés: a 2.2.0-s altémát azért tartjuk szükségesnek, mert sokszor mér az sem világos, mit lehet egy grafikus felületen csinálni. (Egy továbbképzésen el kellett a alklamazottaknak magyarázni, miért lesz nekik jó, ha grafikus felülelet gépet használnak, illetve hogyan kell egy adott alkamazást használni. Lazajlott az elõadás, látványosan, érdekesen... Úgy látszik, azonban mégsem teljesen tökéletesen, mert valaki feltette a "maxpontos kérdést":
- ...már csak azt nem értem, hogy [a monitoron levõ egérkurzorra mutatva] az mitõl mozog?!)

Röv.

Mit jelent az adott rövidítés?

*

Az altéma (a fentebb említett elvekhez igazodva) szerintünk jó, változtatást nem javaslunk vele kapcsolatban

M

Az altémában szerintünk kisebb módosításokat kellene elvégezni

Ö

A megfeleõ altémák összevonását célravezetõbbnek gondoljuk

P

Nem látjuk egyértelmûnek a szöveget, szerintünk pontosítani kellene

Ú

Új altéma vezetnénk be (itt az "altéma" az eredetiben nem létezik!)

Elhangzott: 2002. október 8., Informatika oktatása gyakorlat (ELTE TTK ITCS, gyakorlatvezetõ: Zsakó László)

Az elõadást tartotta és e honlapot összeállította: Ficsor Szilárd és Szamosközi Péter