Ez a tanterv egy gimnázium általános tantervû 9-10. osztálya számára készült. Az osztály összességében ezen években nem szakosodott se reál, se mûszaki, se közgazdasági, se humán irányba. A gyerekek tehát közel azonos valószínûleg készülhetnek a különbözõ szak-, illetve tudományterületre. Egy ilyen osztályban az informatika tantárgynak is ezen vegyes elvárásoknak kell megfelelniük. A legfontosabb és általában minden területhez szükséges ismeretek, az "általános (informatikai) mûveltség" átadásása.
Mivel e tantev a nemzeti alaptantervhez (NAT) igazodva készült, így - a NAT-ból kiindulva - nincs konkrét információnk a következï évek informatika képzésére vonatkozóan. A cél tehát két év alatt megtanítani mindazt, amire egy gimnáziumi osztály tanulójának szüksége lehet majd, szakterülettõl függetlenül.
A tanulóknak e két év végére tisztába kell lenniük az informatika alapfogalmaival, a számítógép felépítésével és mõködésével. Tudniuk kell kezelni egy operációs rendszert, némely rendszerközeli programot (állománykezelõt, rendszerkarbantartó programokat), és bizonyos alkalmazói szoftvereket - tömörítõt, grafikai programokat, és egy irodai programcsomagot. Ismerniük kell a hálózatok alapvetõ szolgáltatásit: levelezést, internetet, állomány-átvitelt, csevegési lehetõségeket (talk, chat, fórum), keresési lehetõségeket, és egy saját honlapot is tudniuk kellhet elkészíteniük. A tantárgy a 9-10. osztályosok életkorának megfelelõen fejleszti a informatikában elsõdleges, de máshol is jól hasznosítható probléma-megközelítés módokat, szemléletet és az önálló problémamegoldó készséget.
Elvató, hogy a diák úgy kerül gimnázium elsõ két osztályába, hogy már találkozott számítógéppel. Ezzel való gyakorlati tapasztalatai megtaníthatták hogy a többi óráhozz képest itt igen drága eszközökkel dolgozik, ezért nagyobb felelõséggel viseltetik irántuk. Továbbá feltehetõen már az alapvetõ balesetvédelmi és balesetmegelõzési szabályokat is ismeri. Így elvárható, hogy a számítógép fõbb egységeit és mõködésüket ismerje, alapvetõ hardverismeretei legyenek.
Mivel a témaköröknek a NAT-hoz kell (ahhoz mindenképpen kell) igazodniuk, ezért a témák is egyrészt ehhez kapcsolódnak - ezért is nem volt konkrét óraszám megadva.
Ez várhatóan heti 90 percrïl van szó, ami egy évben közel 5400 perc (heti 2*45 perc, 60 hétig).
|
Témakör megnevezése |
Súly (százalék) |
|
Számítástechnikai alapismeretek, operációs rendszerek és hálózatok alapjai |
10 |
|
Algoritmizálás, adatmodellezés |
10 |
|
Problémamegoldás, programok alkalmazása |
15 |
|
Szöveg-, ábraszerkesztés és multimédia |
20 |
|
Táblázat- és adatbáziskezelés |
15 |
|
Könyvtárismeret |
20 |
|
(szabad idõkeret 9. osztályban) |
10 |
|
Operációs rendszerek és számítógépes hálózatok |
40 |
|
Táblázatkezelés |
30 |
|
Adatbáziskezelés |
30 |
|
A könyvtár tájékoztató segédeszközei |
20 |
|
(szabad idõkeret 10. osztályban) |
10 |
A NAT lehetõséget ad a gimnázium 11-12. osztályában különbözõ fakultációknak. Ezáltal - az osztály tagjai esetében az érdeklõdési körök egyenletes eloszlását feltételezve - várható, hogy lesz, aki informatikai/nem informatikai tudományterületen fogja folytatni tanulmányait és esetleg olyan is, aki sehol sem. A tanterv ezért nem specializálódott egyik irányba sem, megadván így ezt lehetõséget a késõbbi oktatóknak.
A problémamegoldás és az adatmodellezés témakörén belül más tantárgyakhoz tartozó problémákkal is és ismeretekkel találkoznak a diákok. Az informatika-oktatás célja tehát, hogy a diák olyan tudással, készséggel rendelkezzen, melyeket más - nem kifejezetten számítástechnikai - helyzetekben is képes használni. (Például algoritmikus gondolkodásmód tervezéskor). A feladatok az osztály speciális érdeklõdéséhez is igazíthatók. Egyes részek pedig akár az adott (nem informatika) tantárgy keretein belül is elvégezhetõek.
Az informatika tárgy erõs gyakorlati jellege miatt feltétlenül szükséges, hogy viszonylag kis csoportokra bontva legyen megtartva az óra, és minden tanulóra jusson számítógép. Ehhez akár több számítógépes teremre is szükség lehet.
A teremben levõ eszközöknek (elsõsõrban a számítógépeknek) olyan minõségûeknek kell lenniük, melyeken a szoftverek kényelmes sebességgel futnak. Célszerû minden számítógéphez színes monitor, egér, magyar billentyõzet, hajlékonylemez-meghajtó. Fontos, hogy a gépek helyi hálózatba (ethernet) legyenek kapcsolva. A gépteremben lehetõleg legyen nyomtató egy multimédiás lehetõségekkel felszerelt (CD-író/olvasó, hangkártya, lapolvasó, stb.) számítógép is.
A szoftverek között szerepeljen egy operációs rendszer, egy irodai programcsomag (szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ, prezentációkészítõ és valamilyen egyszerõ rajzolóprogram), illetve egy gépen kiadványszerkesztõ és egy komolyabb rajzolóprogram. A jogtiszta intézményi szoftverpark kialakításának esélyét lényegesen javítja, ha a szoftverek szabadon terjeszthetõek (azaz a General Public License alá tartoznak, és a Business Software Alliance-szel szövetségben álló cégekkel nincs kapcsolatban). Ezeken felül az oktatás minõségének javítását szolgálja, ha különbözõ szakkönyvek, számítástechnikai folyóiratok és munkalemezek is rendelkezésre állnak.
(A következõ félévben fog részletesebben történni - itt csak vázlatosan)
Számítástechnikai alapismeretek, operációs rendszerek és hálózatok alapjai
- Történeti háttér, a gép részei, perifériák
- Operációs rendszerek fajtái, csoportosítása
- Hálózati alapfogalmak
- Internet, levelezés, levelezési listák, böngészés
Algoritmizálás, adatmodellezés
- Gyakori, fontos algoritmusok, típuspéldák a gyakorlatból
- A program életútja (tervezés, specifikálás, kódolás, fordítás, futtatás)
- Hibalehetõségek (hibafajták, megtalálásuk, javításuk)
- Egy Neumann-elvû programozási nyelv (ajánlott a C vagy a Pascal)
Problémamegoldás, programok alkalmazása
- Egy valós probléma megfeleltetése egy informatikai problémának - mely már megoldható
- Probléma-megoldási módszerek, mesterséges intelligencia
Szöveg-, ábraszerkesztés és multimédia
- Dokumentum készítése, átrendezése, nyomtatása
- Levélkészítés (magán, hivatalos, körelvelek)
- Képek és dokumentumok kapcsolata
- A képszerkesztés egyszerûbb mûveletei
Táblázat- és adatbáziskezelés
- Táblázat készítése, feltöltése
- Táblázat adatainak módosítása alapvetõ függvényekkel
- Alapvetõ adatbázis-fogalmak
- Egy egyszerûbb adatbáziskezelõben az alapmûveletek
Könyvtárismeret
(Ezen témakör feldolgozásához ajánlott például meghívni egy ilyen irányú végzettséggel rendelkezõ személyt, aki - megfelelõ egyeztetés után - segít a diákoknak feldolgozni az evvel kapcsolatos anyagrészeket.)
Operációs rendszerek és számítógépes hálózatok
- Hálózati fajták, mûködésük
- Operációs rendszerek és hálózatok
- Reguláris kifejezések (péládul szövegkezelés parancssoros linuxban vagy dos-ban)
Táblázatkezelés
(Esetleg egyeztetve a matematika-tanárral a mátrix fogalmának tanításával kapcsolatban.)
- Grafikonok, diagrammok
- Bonyolultabb függvények, képletek
- esetleg: a táblázat, mint mátrix és fordítva (mátrixmûveletek táblázatban)
Adatbáziskezelés
- Adatmodellek
- Bonyolultabb lekérdezések
- Alapvetõ SQL-kifejezések
A könyvtár tájékoztató segédeszközei (hasonlóan a kilencedik évfolyamnál leírtakhoz)
A tantárgy jellegébõl adódóan a témák többségénél nem célszerû a hagyományos számonkérési formákat - feleltetés, (röp)dolgozat - alkalmazni. Ezek helyett - az újkori pedagógiai eredmények felhasználásával - gyakorlati jellegû, kiscsoportos feladatok megoldása, esetleg házidolgozat megíratása vagy gyûjtõmunka (például informatika-történet vagy hardver témájú órához kapcsolódóan: "Szerezzetek minnél régebbi adattároló eszközt!") elvégeztése révén próbáljunk meg képet alkotni a tanulók ismereteirõl.
Felhasznált irodalom:
A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium számítástechnika tantervei (honlap)
A budapesti Baár-Madas Református Gimnázium számítástechnika tantervei (honlap)
Az Országos Közoktatási Intézet adatbázisában (OKI96PAUINF5-10) sorszám alatt szereplõ számítástechnikai tanterv (honlap)
2002. december 15.
(informatika szak, 4. évfolyam)