Az informatika története

Kezdetben:

Pascal (Pascal-gép), Leibnitz (Leibnitz-kerék), Müller (differencia-gép)
 

Charles Babbage (1791-1871)

Életrajz:
1810. Triniti College
1812. analitikai társaság
1813. St.Peter"s College
1814. bachelor-degree
1817. London: professzori állás
1819. Edinborough: nem skót, ezért nem nevezik ki, csak két év múlva
1820. az Angol Királyi Társaság tagjává  választják
1826. jelölik az akadémia titkárává , de nem választják meg
1828. Cambridge: a matematika tanszék vezetõ professzora
1829. lemond tisztségeirõl, a számítástechnikának szenteli élete hátralevõ részét

mûvei:
1820. a Babbage-filozófia kezdete
a.) véges differencia módszere
1822. mûködõképes modell
1823. 1500 font elõleg a társaságtól (+5000-et hozzátesz)
1823-27. szünet a fejlesztésben, mert elfogyott a pémz
1833. vita Babbage és Clement között
1833. sikeres bemutató (2,5 perc alatt 30 függvényértéket számolt ki)
1833. vége: Babbage és Clement szakít egymással, Babbage: az analitikai gép elsõ terve
1840. meghívják Olaszországba
1842. megtagadnak minden támogatást Babbage-tól
1862. kiállították a gépet
b.) analitikai gép
mechnaikus elven mnûködõ, univerzális, külsõ programozású, cél: digitális legyen
Fõbb jellemzõi:
- memória (store): 1000 db, 50 dec.jegyû szám (20 Kbyte)
- aritmetikai egység (mill): 4 alapmûvelet
- beolvasó egység, vezérlõ egység, nyomtató: lyukkártya
- sebesség: (5 jegyû számokkal): +/- 60/perc, *,/: 1/perc
- meghajtás: ejtõsúly, gõzgép
- programozható
1896. a Babbage-filozófia vége

Babbage egyéb munkássága
függvény-táblázatok (pl. logaritmus)
halálozási táblázat, biztosítók részére
közgazdasági könyv (On the economy of manufacturies and machinery, 1832)
színpadi effektusok
automaták, kódolás és dekódolás,
társadalomtudomány,
tengerallattjáró
világítótorony automatizálása
 

Differencia-összeadás

Svédország: George Schentz (Schentz-1, 1853, Schent-2, 1860), Wiberg
Németország: Hamann (kézi meghajtású gép, 6 fv/perc), Brunsviga-gépek (1928)
 

Hermann Hollerith (1860-1929)

feladat: nagytömegû adaton egyszerû mûveletek -> lyukkártya
az 1890-es népszámlálás adatainak feldolgozása

Számítástechnikai világcégek kezdete
1896. Tabulating Machine Company (Hollerith cége)
1911. egy óragyár és egy mérlegygár egyesül
1924. International Business Machine (=IBM)
 

Mark-1 (USA)

1937. Howard Aiken: tev egy univerzális gép megalkotására
1939. az IBM közremûködésével elkészül a gép
1943. elsõ bemutató
1944. átadják (automatic sequence controlled calculator - ASCC, ésõbb Mark-1)
1959-ig mûködött
 

Konrad Zuse

hallgató egy német mûszaki egyetemen
1938. z1 (mechnanikus), z2 (relés)
1939. bevonul a hadseregbe
1941. z3 (belsõ programokkal vezérelt)
1943. z4 (elektronikus számítógép)
jelentõsége:
- bináris szám, lebegõpontos szám, (3 évvel korábban, mint a Mark-1)
- a "plankalkul" programozási nyelv megjelenése
 

ENIAC - az elsõ elektronikus számítógép

(electronic numerical integrator and computer = ENIAC)
készítõi: Eckert, Mauchly, Goldstare, Burks
terv: 1943, kész: 1945
jellemzõi:
- teljesen elektroncsöves (18000) - kb. 7-8 percenként elromlott valamelyik
- különálló, félautonóm részekbõl épült fel
- részben elosztott vezérlésû, külsõ programozás, dugaszolás
- külön volt a számolás és a tényleges programozás
- fogyasztása: 200kW
 

UNIVEC-gépcsalád

sebesség: + mikrosec, * 2,4 millisec, / 2,8 millisec
beolvasás, kiírás (mindkettõ lyukkártyás): 125 be, 100 ki (1 kártyán 8 db, 10 jegyû szám)
fogyasztás: 174kW
hatásfok: kb. 70% (6 embernek kellett figyelnie)
 

Neumann János (1903-1957)

életrajz:
1903.12.08, Budapesten született (apja bankár)
1914-ig magánúton tanul, késõbb a fasori gimnáziumba kerül (tanárai: Kürschák, Rácz, Fekete)
1921-ben érettségizett (már ekkor profi matematikusnak tekintették)
1921. két egyetemre is beirakozik (Budapest: matek szak, Zürich: kémia szak)
1926. mindkét geyetemen doktorál
1927. magántanári állást kap
1930. Princeton: 1 éves szerzõdést kap
1933. visszatér Európába és megnõsül
1938. elválik és újra megnõsül (Dán Klára)
1938-54. számos atonai projectben vesz részt
1954. az Atomenergia Bizottság tagja
1955. megbetegszik (rák)
1957.02.08. meghal.

szakmai területei:
nem-számítástechnikai: algebra, halmazelmélet, valós függvénytan, topológi, absztrakt terek, csoport- és hálóelmélet
számítástechnikai:
- numerikus-analízis (Goldsteinnel),
- formalizálás (ha valami formalizálható, akkor lehet hozzá formális neuronhálót építeni),
- automaták elmélete (Az automaták általános elméletérõl, 1948)
- önreprodukáló automaták (Theory of self-reproduction automata, 1966)
- hibjavító automaták
- Turing-gép (1936), bizonyítás: 3 fõ komponens,
1.) leírás v. mikroprogram (genetikai kód), 2.) kiolvassa és reprodukálja (1)-et,
3.) a kész terméket elindítja, 4.) (1)U(2)U(3) -> (1)
 

EDVAC és IAS gépek

1944. Eckert és Mauchly
(ENIAC, 3 féle tároló: akkumulátor, függvénytáblázat, vezetõegység, kapcsolók, számlálók, külsõ egység)
1945. Neumann jelentést ír az EDVAC-ról
1949. nem mûködik, Aberdeenbe szállítják
1962-ig mûködik
 

Neumann János: "First draft of the report on the EDVAC"

1. definíciók: számítógép, közbülsõ eredmény tárolása, program, utasítás, hibák felfedezése, korrigálása
2. a rendszer fõ részei: aritmetikai egység, vezérlõ egység (meg kell küönböztetni a programot (utasítások sorozata) és azt, ami értelmezi (a vezérlõ egység)), memória (aritmetikai mûveletek részeredmények/program/függvénytáblázat tárolására, differenciál-egyenletek kezdete és peremfeltételeinek tárolására)
3. megvalósítási elvek: szinkron/asszinkron mûködés, kétállapotúság, elektronikus kapcsolóelemek
4. tervezõi megfontolások: kettes számrendszer, a gépnek belsõ párhuzamsságot kell megvalósítania
 

Neumann-elv:

- szekvenciális mûködés
- kettes számrendszer (bináris)
- a memóriában az adatok és a program azonos módon tárolódik
(változó: egy memória-rész azonosítása -> a "goto" megjelenése)
- fõbb egységek: aritmetikai egység, memória, ki-/beolvasó egység
 

EDVAC-programozás

Mauchly volt az elsõ programozó
(Preparation of problems for EDVAC-tpye machines)
EDVAC-típusú gépek:
- memóriával rendelkezik,
- utasításokat és adatot tárol
- az utasításokat át lehet írni a futtatás során
- fix utatsításkészlete van (kb. 15-20 utasítás)
- csoportosítani kell az utasításokat -> a ciklus fogalma
- soros vagy párhuzamos legyen a mûködés? (belül párhuzamos, kifelé soros)
- szubrutinok gyártása (utasításkészlet kiterjesztése, külsõ könyvtrában tárolva) -> belépési pont (behívás), kilépési pont (visszatérés)
 

Az IAS számítógép

(Institate for Sdvanced Study)
1946. saját projectet indít Goldstare és Burks
1947. tervezés (alkatrészek, áramkörök - háttér: mégneses huzal)
1948. elkészül az aritmetikai egység
1949. Anglia: Williams-tároló (1024*40 bitet tud tárolni)
1950. vezérlõ egység
1951. próbaüzem (egy évig tartott)
1952-60. üzemszerû mûködés
 

Magasszintû jelölési rendszerek algoritmusok leírására (Zuse: Plankalkul, 1945)

motiváció. szabatos leírás, híd, programozás-technikai eszköz (eddig: 1/4 gép, 3/4 a program belövése)
séma: matematikai régió -> "senki földje" -> gépi kód
elemei:
- azonosítók (formális paraméterek: v0, v1, eredmények: r0, r1, közbülsõ értékek: z0, z1)
- adattípusok, struktúrák (A0, A1 és S0, S1 - elemi adattípus: bit),
- rekord (S[i1], S[i2]... - az "ix" jobba-alsó-indexben!)
- 9 standard adattípus (Pl. A1=(3*S0, 7*S0, 22*S0) lebegõpontos változó)
- szubrutinok skatulyázás (P1, P2 és P1.1, P1.2)
- ciklus-operátor (W(n): For i:=n to 1 step -1; W(minden_x-re(p(x))).)

Neumann-Goldstein (USA)
(Palnning and gooding problems for an electronic compuiting instrument, 1947)
1947: folyamatábra (flow-diagramm), négyféle doboz:
- Ra: operációs doboz, Rb: alternatív doboz, #a: helyettesítõ doboz, #b: kommentár (állítást tartalmazó doboz)
- római számmal kódolás, arab számokkal a változatlansági szakaszok jelölése
- kötött változó, szabad változó
 

A rendszerszoftver megjelenése (EDSAC)

= késleltetett mûvonalas tároló (Electronic Delay Storage Automatic Computer)
Mauchly és Eckert (1946, Moore School - az EDSAC fejlesztési munkái)
1949. az elsõ program lefut, bemutató a géprõl
jellemzõi: 17 bites szó, 2*17 bites dupla szó, 1024 szó
- 70 bit, akkumulátor, szorzó-hányados regiszter, indexregiszter megjelenése
- 1, 2 majd 3 címû, 3000 elektroncsõ, I/O: 5 csatornás lyukszalag
1950. Wilkes-Wheeler Gill: The preparation of programs for an electronic digital computer
(az elsõ programozási kézikönyv)
- utasítás-formátum: ut:=kod[s] cím terminátor (mnemonikus kód)
- az utasítások fordítását beindító rutin (initical input routine)

1949. az elsõ fordítóprogram, funkciói:
- kódhelyettesítése bitkombinációval
- decimális -> bináris
- vezérlõkombináció végrehajtása/értelmezése (a vezérlõkódból nem készül tárgykód)

EDSAC szubrutin-könyvtára
- lebegõpontos aritmetika (fixpontos gép -> 1nél kisebb számok kezelése)
- komplex aritmetika
- interpolációs inverz és visszafelé
- differenciál-egyenletek megoldása
- numerikus integrálás szinkron-szabállyal
- I/O szubrutin
összesen 90 db szubrutin
 

"Automatikus programozás" (EDSAC-on és elõtte)

alapelv: programozás-technikát, amennyit csak lehet, bízzunk a gépre
- értelmezõ-programok (szubrutin fogadta a szimbólikus kódokat, az elágazásokat nehezen kezelte)
- szubrutinok automatikus elhalyezése és errõl könyvtár (directory) készítése (automatikus becímzés)
- címke
- aritmetikai formulák automatikus felismerése és gép kódra fordítása

Programozás

 

Két irányzat:

1.) értelmezõ
[+] egyszerûb a megvalósítás,
[+] kénylmesebb a követés, javítás
[+] könnyebb az azonnali végrehajtás
[-] nagyobb idõigény
[-] új futtatáshoz új értelmezés kell
2.) fordító
[-] lényegesen bonyolultabb a folyamat
[-] hiba esetén újra kell fordítani
[-] interaktivitás nehéz
[+] a memória nem terhelõdik
[+] nem kell újrafordítani
A késõbbiekben az értelmezõprogramok terjedtek jobban.
 

Mikor keletkezett egy nyelv? (Sammet 11 válasza)

- az ötlet megszületett
- elõször leírták
- a specifikáció közreadása
- a végleges specifikáció
- a fordítóprogram kísérleti futása
- a fordítóprogram lefutott
- más feéhasználók is használták
- a felhasználói kézikönyv elkészült
- a módosításait, kiegészítéseit közreadták
 

Elsõ programozási nyelvek

Böhm
- értékadó út (értékadás: "->")
- egyszintû , indirekt címzés ("lefelé_nyíl"+i = az i-nek a tartalma, mint cím)
- pozitív különbség
- fordítóprogram (a világ elsõ fordítóprogramja)
õs-Fortran (Backus, 1954 - IBM 704-re)

MARK I autocode() jellemzõi:
- középszintû nyelv, 3 címû utasításrendszer, változók
- könnyû volt megírni a fordítóprogramot, felhasználói szbrutinok nem voltak benne
(Ekkoriban az ritmetikára nem volt elfogadott modell, a programozási nyelvek nem voltak elterjedtek.)

A programozási nyelvek szaporodása (1958)
1960. 72 nyelvet használtak
1967. 119-t, 1971. 162-t ezek közül 10 olyan volt, melyet mindhárom évben használtak
Bizonytalansági tényezõ: nem tudják, mit értsenek programozási nyelven (50%-uk célnyelv volt)
 

Nyelvek osztályozása:

1. mûszaki illetve természettudományos (1960): interaktív, kötegelt (batch)
2. nem numerikus, természettudományos: formulakezelõ nyelvek (pl. verselemzés)
3. tudományos (pl.kémiai, fizikai)
4. kereskedelmi (pl. Cobol)
5. szöveg- és listafeldolgozó (könyvtárkezelés, invertál szöveg fogalmának bevezetése)
6. többcélú, univerzális (pl. PL1, Algol 60, Pascal, Ada)
7. egyéb speciális (pl. BLISC - rendszerprogramozás, GPSS - szimulációk)

Más országok

 

Anglia

1948. Manchester: "Baby"-gép, szerintülk az elsõ univerzális gép
(Small Scah Expereimental Machine = SSEM)
1949. Manchester Mark 1.
 

Japán

1960. FACOM
 

Szovjetunió

- a háború alatt a hadiipar számára készültek analaóg számítógépek
1946. tilos volt számítógéppel foglalkozni (Sztálin: a kiberenetika bourgois áltudomány)
1947. Kiev: Elektronikai Intézet
1948. Moszkva: Mechnaikai és Számítástechnikai Intézet
1951. MESZM-gép
(kísérleti gép: 3 címû, 31 adatot, 63 utasítást tárolt a memória, 21 bites szavak, fixpontos - 300 elektroncsõ)
1950. BESZM-gép
(3 címû, 1K szó a memória, 39 bites szó, lebegõpontos számok - 4000 elektroncsõ)
1953. Sztrela,
1955. URAL
1956. BESZM-2, M-3
1960. M-20
- hibák: a három cím megdrágította a gépeket
 

Programozási filozófiák, eszközök

1960. az elsõ integrált szoftver-rendszer (operációs rendszer), M-20 gépre
(a mágnesdobozon szubrutin-könyvtárat helyeztek el - hasonló az EDSAC-hoz)
- Ljupanov-féle operátor-sémák
(operátorok sorozata + operátor specifikációja)
- Juscsenko

Magyarország

 

Szakirodalom

Nemes Tihamér: a Rádiótechnika folyóiratban ismertette az ENIAC áramköreit (1947)
Kunfalvy Rezsõ: Természettudmányi Közlöny: "Nagyméretû számítógépek" címû dolgozat
Gádor László: Élet és Tudomány: "Gondolkodó gépek"
Tarján Rezsõ: MTA-elõadás: Elektronikus számítógépek (1950)
Frey Tamás: Magyar Technika: "Matematikai gépek"
Rényi Alfréd: Szabad Nép (1955-56)
 

Adatfeldolgozás

1940. népszámlálás, Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
- késõbb lyukkártyás gépek
IBM-es fiókvállalatok száma 1936.
- számos helyre szállítottak gépet:
DIMAVÁG, Elektromos Mûvek, Magyar Nemzeti Bank, Honvédelmi Minisztérium, Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM), Gépi Adatfeldolgozó Vállalat
 

Fejlesztések

1945-46. DANADDO (összeadó szerkezet)
- lineáris lécekkel mûködött, negatív számokat is tudta kezelni
- mérete: 42*155*3 mm
- elvi mûködését már 1921-ben leírta Zerinvári Lajos
MTA-nak analóg vagy digitáis gépek gyártására elõterjesztés
- Dr. Edelényi László, Hatvan József, Kozma László, Tarján Rezsõ
- MTA Méréstechnikai és Mûszerügyi Intézet
- eredmények: magnetosív, nikkeles mûvonalas tároló, ferritmemória, mágnesdobos tároló

MTA Kibernetikai Kutató Csoport

(GYUBER KTSZ)
- analóg és digitális számológépek tervezésére és termelésére vállalkozott
- nyomatékmérleg, lõelemképzõ, csapágyazott tengelyek, diff-egyenlet analóg géppel
- Nemes Tihamér
- logikai gépek, input-output, állatmodellek
 

Szegedi fejlesztések

- Kalmár László
1956-57. Logikai gép 8-változós kifejzések kiszámítására
- változók: "marker-gép"
- katicabgár-modell
- elektroncsöves
- fénnyel, hanggal, érintéssel mûködött (-> Muszkva Dániel)
1960. a számítástechnika-oktatás megindítása
 

MTA Kibernetikai Kutató Csoport

1956. Varga Sándor lett az igazgató
1957-60. M-3 gép, 1964-65 között mûködött
- önálló fejlesztés: mágnesdob

Az M-3 gép jellemzõi
- szovjet dokumentáció alapján készült (Minszk)
- elektroncsöves, fogyasztása 10kW
- lyukszalaggal vezérelt, kimenet: távíró, nyomtató, írógép
- 8-a számrendszer (konverzió: 10-es számrendszer)
- memória: mágnesdobon 1280 szó, ferritgyûrûk: 1024 szó
- mágnesszalag: 0,7 m/sec forgási sebesség
- kapacitás: 80.000 szó
- sebesség: átlagosan 30 mûvelet/sec (mágnesdob), 1000 mûvelet/sec (ferrit)
- regiszterek: aritmetikai egység (4 db), utasításszámláló regiszter , szelekciós regiszter (címkiválasztás)
- szószerkezet: kétcímû, fixpontos
- B-regiszter szerepe: akkumulátor-szerû
- utasítás-rendszer: aritmetikai utasítás, összeadás, nyomtatás, konstansok, munkarekesz
 

Alkalmazások

- Frey T. - Szelezsán J.: Erzsébet híd, merevítõ-tartó (30*30, nemlineáris egyenletrendszer)
- Kreko B. - Domolki B.: szállítási költségek minimalizálása
- Buzgó József: keretszerkezest számolása (Álatlános Épülettervezõ Vállalat)
- Gaucser S. - Veidinger L.: sakktábla-szerû termékmérleg (Tervhivatal),
40*40-es invertáló (25 óra)
- Lõcs Gy.: villamos-hálózat (Villamosipari Energetikai Kutató Intézet),
analóg és digitális hálózat összekapcsolása (15 óra)
- Balaton János: Optikai rendszerek tervezése (Gamma Optikai Mûvek) - 50-200-szoros nagyítás
- Rózsa Pál - Veidinger L.: részecskék diffúzióban való viselkedése
- Szelezsán J.: metán parciális oxidációja (Magyar Ásványtani Intézet),
nemlineáris egyenlet megoldása 130 paraméter-értékre (500-szor volt gyorsabb, mint kézzel)
- Révész Pálné: regresszió-számítás
- Gergely J.: bordás hõcserélõk, 21 képlet (400-szor volt gyorsabb)
elektronok becsapódása, 5000 adat (200-szor volt gyorsabb)
- Sándor T.: tekercselési tényezõk (50-szer volt gyorsabb)

Telefongyár (EDVA-gép)
1959-es fejlesztés: mágneslemez-memória, mûveletvégzés elektronikusan, tárcsamemória, fólia-memória
1963. EDVA-2
 

További szervezetek, fejlesztések

- Villamosenergetikai Kutató Intézet: analóg számítógép (1953)
- Félvezetõs Telemechanikai és Irányító Szisztéma (FÉTIS) - célszámítógép, tranzisztoros (1K memória)
- Központi Fizikai Kutató intézet (KFKI)
1956. számítástechnikai kuatatások (részecske-fizika)
1958. fázis-eltolásos memória
1959. 256*16 bites ferritmemória, sok-csatornás-analizátor
1963. 256 csatornás analizátor
Nukleáris, Tárolt programvezérlésû analizátor (NTA)
sorozatban is gyártották (EMG)
1965. TPA-számítógép (1989-ig 1500-at gyártottak) - tárolt programú analizátor
- Elektronikus Mérõkészülékek Gyára (EMG)
mérõkészülék-digitalizálás, áramkörök (tranzisztor!)
1964. Hunor-131 elektronikus számológép (pénztárgép)
EMG-830 "igazi számítógép" (16 db készült belõle), kapcsolóelemként germánium-tranzisztoros ármkör
1970. az EMG átkerül a Videotonhoz
- Vasipari Kutató Intézet
1959. ferritgyûrûk kutatásával foglalkozott
számítógépre szorzó-mûvet készítettek, az információhordozó a frekvencia volt
 

Mûegyetem (BME)

- Kozma László
- egytemi számítógép
1938. Antwerpen: elektronikus számológép-tervezet (telefonközpontban díjszámláló - decimális)
1948. Kozma L. megkapja a Kossuth-díjat
Közmunka intézet: utomata telefonközpont terve
1956 körül kerül vissza a BME-re, tanszékvezetõ lesz.
Elkészül a MESZ-1 számítógép (1956-58)
- 2000 relé (jelfogó),
- a gyökvonás közvetlenül volt beleprogramozva
- egyszerû, egycímû számítógép, nagyon lassú (10-es számrendszer)
- programozás: nem tárolt, hanem lineáris programlap segítségével
- 45 "lépés" (utatsítás)
- periféria: Mercedes-típusú írógép
- mágneshuzalos tároló
1964. speciális számítógép (nyelvek elemzéséhez, statisztikák elvégzéséhez)
 

Számítástechnikai központok


Kohó- és Gépipari Minisztérium
1962. Elliot 803 B (angol gyártmány, 1961-es, tranzisztoros)
- felhasználás: bányászat, kohászat

Nehézipari Minisztérim: Elektronikus Számoló Központ
Elliot 803 B
- fogyasztás: 3,5kW
- be: alfanumerikus lyukszalag (500 jel/sec), ki: lyukszalag-lyukasztó (100 jel/sec)
- memória: ferritgyûrûk (8190 szó), mágnesfilm, 2 db (262.144 szó)
- egycímû, fixpontos, behuzalozott lebegõpontos
- mûveleti sebesség: fixpontos: +,- 1700/sec, * 100/sec, / 80/sec
lebegõpontos: +,- 100/sec, * 2000/sec, / 100/sec
- szóhossz: 39 bit
- a gép autokódja: (???)
- (ELTE TTK: ODRA-gép autokód, 1967)

MTA Gazdasági és Rendszertechnikai Kutató Csoport (GRKCS)
két project:
- alumínium-ipari tröszt,
- gumiipari vállalat információs rendszere (adatforrás)

Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat (SZÜV)
1953. Hollerith, GAMMA PB
1964. GIER, URAL-2
1966. ICT (angol) - egyszerre négy program fut
- minden megyeszékhelyen volt egy SZÜV-kirendeltség
 

További gépek:

- MINSZK-2, M3 (szovjet), ODRA-1013 (lengyel), RAZDA, VMC-1, URAL-1, URAL-2 (szovjet)
egyetemi számítóközpont: BULL-GAMMA-3, GIER (elsõ ALGOL, megelõzve az IBM-et!)
- IBM 1440, ICT 1904
 

Események, szervezetek

1960. Norbert Weiner ("a kibernetikai atyja") Budapestre látogat
MTA-n Elnökségi Kibernetikai Bizottság, 20 évre elõrejelzés
1956. Bólyai János Matematikai Társaság
1959. közlekedés-kibernetikai konferencia Budapesten
1962. MTESZ (Automatizálási, Információ-feldolgozási és Operációkutatási Társaság - AIOT)
 

Képzés

KKCS (M-3), számos MTA-tanfolam
ELTE: Békéssy András (matematikusoknak ALGOL - 1961.), Szelezsán J. (vegyészeknek, fizikusoknak - 1963)
BKE: 1960. terv-matika
JATE (Szeged): programozási ismeretekbõl már 5 hallgató végzett
Mérnöktovábbképzõ Intézet (1962-63)

Szakemberek összefogása
MTESZ: Információ-feldolgozási, Kibernetikai és Operáció-kutatási Szakosztály (IKOSZ, AIOT - 1963),
Neumann János Számítógéptudományi Társaság (1968)
TIT: Kibernetikai Szakcsoport (1961)


Szelezsán Jánosnak a 2002/2003-as tanév õszi szemeszterében tartott elõadása alapján készült:

Budapest, 2003. január 15.

Szamosközi Péter