Elõadás emlékeztetõ - UNIX

Pl:	cd $HOME	# Ugyanaz, mint "cd" vagy "cd ~" : hazatérés
	cd /win95/"Program Files"	# Helyköz van a fájlnévben
	cp /etc/passwd .	# A /etc/passwd fájlt a munkakönyvtárba (.) másolja
	niscat passwd >passwd	# Az elõzõnek felel meg valerie-n
	help | less	# Linux infó a bash "belsõ" parancsairól
	help echo | less	# Linux infó az "echo" belsõ parancsról
	man echo	# Infó a "/bin/echo" programról
	man passwd	# Infó a jelszó változtatásról
	man -S 5 passwd	# Infó a /etc/passwd fájlról (SEE ALSO passwd(5) alapján)
	ls /etc/inittab /ETC/XXX 1>~/van 2>~/nincs	# Standard output és standard error szétválasztása
	alias dir='/bin/ls -l'	# DOS parancs szimulálása
	dir `cat $HOME/fontos.file-ok` *.c >$HOME/lista	# Dir. lista fájlba
	PATH=$PATH:~/bin	# A keresési útvonal bõvítése saját programkönyvtárral
	PS1="\w> "	# DOS-szerû prompt-beállítás (csak bash)
	tail +25 textfile | head -24 | cut -c1-80	# A 2., képernyõnyi rész a "textfile"-ból
	fgrep procedure *.pas | fgrep proc2 | more	# A "procedure...proc2" sor(ok) keresése a *.pas fájlokban
	tar -cvf /tmp/ARCHIV $HOME .	# $HOME és a munkadir. archíválása a /tmp/ARCHIV fájlba
	tar -tvf /tmp/ARCHIV | tee /tmp/ARCLIS	# Az archívum listázása a /tmp/ARCLIS fájlba és képernyõre
	cd ~/public; zip -9 -r ~/haza *	# A valerie publikus directorynk csomagolása a "~/haza.zip" fájlba.
	find / -name "*.dvi" -print 2>/dev/null | more	# A gépen hozzáférhetõ ".dvi" fájlok megkeresése
	cut -d: -f5 /etc/passwd | cut -d\  -f2 | \     sort | uniq -c | sort	# Az adott gép user-einek keresztnevei,     gyakorisági sorrendben
	echo * | xargs grep -i "alma"	# Akármekkora directory fájljaiban kis/nagy "almát" keres.
	rm *.c /* mindet töröltem */	# Szanálás "gondos c-programozó" módra

Egy parancs több sorban (sor végén "\", folytatósor, elsõdleges, másodlagos prompt), több parancs egy sorban (köztük ";"). Az xargs parancs.

Sorvége jelzés MS-DOS (CR LF), Unix (LF) és Macintosh (CR) op. rendszerekben. Hexadecimális(CR=^M=0x0d LF=^J=0x0a), oktális(CR=015 LF=012) jelölésmód. Az echo, sed és tr parancsok.

Pl:	echo -e "\007"	# sípol egyet (-e csak Linuxban)
	tr -d "\012" <textfile	# a textfile sorait egyberakja
	tr -d "\015" <dosfile >unixfile	# DOS textfájlt Unix textfájllá konvertál
	sed "s/`echo -en '\015'`//" dosfile >unixfile	# DOS textfájlt Unix textfájllá konvertál
	sed "s/$/`echo -en '\015'`/" unixfile >dosfile	# Unix textfájlt DOS textfájllá konvertál

Egyszerû parancsfájlok. A bc parancs, mint szûrõ.

Pl:	echo -e "ibase=16\012${1}\012quit" | bc	# a paraméterként adott hexadec. számot dec.-ra konvertálja
	echo "ibase=16       ${1}       quit" | bc	# ugyanaz, olvashatóbban (más parancs is írható így, sokszor egy hiányzó bezáró idézõjel ( " ' ` ) ugyanezt "eredményezi", nehezen érthetõ parancsfájl hibaként !)
	echo $((0x$1))	# a paraméterként adott hexadec. számot dec.-ra konvertálja
	sed "s/<[^>]*>//g" $1 | more	# a param. html-fájl "tartalmát" mutatja (nem mindig jól)
	sort $1 | uniq -c | sort | tail -1	# Egy fájl "leggyakoribb" sora az elõfordulási számával

A cd, pwd, ls, cp, cat, head, tail, cut, man, help(bash), more/less(Linux), alias, sort, uniq, fgrep, tar, zip, tee, find parancsok.
A "sort" és "uniq" parancsokra további példákat az alábbi, kidolgozott "gyakorló feladatokban" találnak: IV. XV. XXI. 39.

A Unix fájlrendszer készítõi oldalról nézve. (BSD-Unix "fast filesystem", ill. Linux "ext2" fájlrendszer alapján.)

Egy diszk felépítése
boot szektor	boot program	(pl. 8 MB-os) cilinder-csoportok
Egy cilinder-csoport (egymás alatti gyûrûk a diszkfelületeken) felépítése
szuperblokk	cilinder-csoport blokk	i-node tábla	adatblokkok
A szuperblokk fõbb adatai (cilinder-csoportonként ismételve)
blokkméret (1/2, 1, 2, 4... KB) fragment méret (1/2, 1/4... blokk)	fájlrendszer méret (blokk)	i-node száma adatblokkok száma	cilinder-csoport felépítését leíró adatok
Egy cilinder-csoport blokk fõbb adatai
használt i-node száma használt adatblokkok száma	szabad blokkok száma és helye(bittérkép) szabad i-node-ok száma és helye(bittérkép)		szabad fragmentek száma és helye(bittérkép)
Egy i-node adatai
A fájl tipusa (reg., dir., dev, sym.link, mount, stb.)	user, group, rwx bitek "link"-ek száma	utolsó módosítás, elérés, i-node mód. (32bit = Y2038!)	A fájl hossza (byte-okban) 10+1+1+1 adatblokk-cím
Egy directory egy sorának szerkezete
Fájlnév (max. 14-255 jel) Pl: . .. igen.hosszu.nevu.file		A fájl i-node-jának száma
A 10+1+1+1 blokkcím (A csak bináris nullákat tartalmazó blokk címe is bináris nulla, az adatblokk nem lesz letárolva !)
10 adatblokk címe	egy indirekt cím	egy duplán indirekt cím	egy triplán indirekt cím

Oldja meg a fentiek alapján az alábbi - múlt félévi ZH - feladatot:

Egy Unix (Linux) fájlrendszerben a diszkblokk mérete 1024 byte, 1 diszkblokk címe 4 byte-ot foglal el. Hány adatblokkot foglal el egy 501760 byte méretű fájl? (501760=490x1024) (Adatblokk = az i-node területen kívüli, vagyis az adatterületen levő blokk.) Feltételezzük, hogy a fájl nem tartalmaz 1KB méretű vagy annál nagyobb összefüggő, bináris nullákból álló részt.

Ilyen fájlt gyorsan elõállíthat pl. a
     yes | head -250880 >file501760
paranccsal, figyelembevéve, hogy a paraméter nélküli "yes" végtelen sok 2 jelbõl (y+CR) álló sort "termel".

A kapott fájlon az
     ls -ls file501760
paranccsal ellenõrízheti számítása helyességét.

Igen nagyméretû, sok bináris nullával kezdõdõ fájl létrehozása igen kevés diszk-helyen:
  dd of=nagy_file seek=999999   # 999999 db, bináris nulla blokkal kezdõdik a fájl.
  alma
  Ctrl+D
  ls -ls nagy_file

  4 -rw-rw-rw- 1 root root 511999493 Oct 27 19:01 nagy_file

Az eredménybõl látszik, hogy 3 adatblokk lett lefoglalva a 3-szoros indirekt címzésnek és egy további az "alma"-nak. (A fájl mérete viszont 511999493 byte, amibõl 999999*512=511999488, ehhez jön még az alma 4 byte-ja és egy sorvége jel.) Az mkdir, rm, rmdir, ln, mv, dd parancsok.

A Unix fájl jogosultságok

Kiegészítõ jogosultságok setuid bit setgid bit sticky bit setuid bit (rwsrwxrwx) programfájl a fájl jogaival fut (nem a futtató jogaival!) setgid bit (rwxrwsrwx) programfájl a fájl csoportjának jogaival fut sticky bit (rwxrwxrwt) (program)fájl: a memóriában marad directory: új fájl csoportja a dir. csoportja lesz (nem a fájl tulajdonosának csoportja !)	A 3x3 rwx (read, write, execute) jogosultság tulajdonos (owner) a tulajdonos csoportja (group) mindenki (all) Fájlra r: olvasás w: írás (módosítás) x: végrehajtás Directoryra r: olvasás w: írás (módosítás) (új fájl felvétele a directoryba, fájl törlése a directoryból x: a directory alatti "részfa" elérése
Egyes Unixokban (pl. IBM AIX) acl kezdetû parancsokkal egy-egy fájlra user-enként szabályozhatók a jogosultságok.

A jogosultságok módosítása (chmod), default érték beállítása (umask)

bit

setuid

setgid

sticky

owner r

owner w

owner x

group r

group w

group x

all r

all w

all x

beállítás

igen

nem

nem

igen

igen

igen

igen

nem

igen

nem

nem

igen

binárisan

1

0

0

1

1

1

1

0

1

0

0

1

chmod  (ls -l:  rwsr-x--x)

4

7

5

1

umask  (pl. a $HOME/.profile fájlba téve)

0

2

6

Mit jelent az  ls -lsi /usr/bin/*grep  parancs outputja ?

Környezetváltozók. (PATH, PS1, PS2, TERM, $?, $$ (=processzNr), $! (last backgr. processzNr, ...). A set, export, env, unset parancsok. A shell ciklus- és elágaztató utasításai (for, while, repeat, case, if, break, continue).
A Unix parancsok status kimenete. A test parancs fontosabb opciói (man test részletek):

-d file

True if file exists and is a directory.

-e file

True if file exists

-f file

True if file exists and is a regular file.

file1 -nt file2

True if file1 is newer (according to modification date) than file2.

string1 = string2

True if the strings are equal.

string1 != string2

True if the strings are not equal.

! expr

True if expr is false.

expr1 -a expr2

True if both expr1 and expr2 are true.

expr1 -o expr2

True if either expr1 or expr2 is true.

arg1 OP arg2

OP is one of -eq, -ne, -lt, -le, -gt, or -ge. (arithmetic binary operators)

A parancsfájl paraméterek ($#, $0, $1, ..., ${10}, ..., $*). A shift és break parancs.

1. példa: Az alábbi parancsfájl a standard outputra (képernyõre) írja a kapott paramétereket:

   for i in $*
    do
     echo $i
    done

   Ugyanezt megteszi a következõ is:

   while [ $# != 0 ]
    do
     echo $1
     shift
    done

   Az alábbi változatok mindegyike abbahagyja a listázást, ha "alma" nevû paramétert talál:

   for i in $*
    do
     case $i in
      alma) echo "Ilyen buta paraméterrel nem foglalkozom"
            break;;
         *) echo $i;;
     esac
    done
   
   while [ $# != 0 ]
    do
     if [ $1 = "alma" ]
      then echo "Ilyen buta paraméterrel nem foglalkozom"; break
     fi
     echo $1
     shift
    done

2. példa: "IGEN_NEM" nevû parancsfájl, IGEN/NEM beolvasására a billentyûzetrõl a KERDES környezetváltozóban adott kérdésre: Eredmény: A VALASZ környezetváltozóban "I" vagy "N".

   VALASZ="X"
   while [ $VALASZ = "X" ]
    do
     echo -n $KERDES" "; read valasz
     case $valasz in
      i*|I*) VALASZ="I";exit 0;;
      n*|N*) VALASZ="N";exit 1;;
          *) echo Valaszoljon IGENnel vagy NEMmel !;;
     esac
    done

   Hívás (pl:)

   • KERDES="Szereti Ön a Unixot ?"
     . IGEN_NEM        # "." azért, hogy a választ is megkapjuk !
     echo $VALASZ

   • KERDES="Szereti Ön a Unixot ?"; export KERDES
     if IGEN_NEM
       then VALASZ="I"
       else VALASZ="N"
     fi
     echo $VALASZ

3. példa: "DILIS" nevû parancsfájl, a paraméterként adott directorynak a benne szereplõ fájl(vagy aldir.)-nevek hossza szerint növekvõ sorrendben történõ listázására. Ha nem adunk meg paramétert, akkor az aktuális directoryra hajtódik végre a parancs.

   case $# in
    1) cd $1;;
    0) ;;
    *) echo Legfeljebb egy parametere lehet a parancsnak !; exit;;
   esac
   ( for i in *
      do
       echo "`echo $i | wc -c` $i"  # " nélkül elvesznek a vezetõ helyközök !
      done ) | sort >/tmp/xyz
   for i in `cut -c9- /tmp/xyz`  # már csak a nevek kellenek
    do
     if [ -d $i ]                   # ha directory
      then ls -ld $i                # nem kell a directoryk belseje
      else ls -l $i
     fi
    done
   rm /tmp/xyz 

   Kérdés: Mit csinál az alábbi parancs ?

   . DILIS log out 

4. példa: Az alábbi rekurzív parancsfájl paramétere egy directory. Erre, és a belõle kiinduló struktúra fájljaira és (al)directoryjaira a publikus anyagokra szokásos jogosultságokat állítja be:

   chmod 711 $1
   cd $1
   for i in *
    do
     if [ -d $i ]
      then $0 $i
      else chmod 644 $i
     fi
    done

   Nagy struktúrára idõigényes az ilyen fájlonkénti beállítás. Az alábbi "csúnyább" megoldás elõször az egész struktúrára (rekurzív chmod-dal) 644-es jogokat állít be, aztán a directoryra és az aldirectorykra a "find"-ot használva 711-et. (Ez a megoldás nagyságrenddel - sok fájl, kevés directory esetén nagyságrendekkel - gyorsabb lehet a megelõzõnél.)

   chmod -R 644 $1
   chmod 711 $1
   find $1 -type d -exec chmod 711 {} \;

   Megjegyzés: A "find"-ban a "-exec" utáni utasítás minden, a find által talált fájlra/directoryra végrehajtódik. Mivel itt két utasítás (a "find" és a "-exec" utáni) keveredik, az utóbbinak a végét egy olyan pontosvesszõvel kell jelezni, amit a shell továbbad a "find"-nak. A "-exec" utáni utasítás másik különlegessége az, hogy benne a "find" által talált fájlnévre kapcsos zárójelpárral hivatkozhatunk.

5. példa: Egy kidolgozott gyakorló feladat egyszerûsített változata.

Az eddig szerepeltek közül sok mindenre példa a következõ parancsfájl, ami "Fenykep" Subject-tel levelet ír mindenkinek, aki a "Progkörnyezet" tárgyra jelentkezett: Az itt kékkel írt levélbe egyedi megszólítások és fényképnevek kerülnek.

  niscat passwd >~/niscat    # a niscat lassú, így csak egyszer kell lefutnia
  # Linuxban a /etc/passwd fájlban van a felhasználónkénti 1 sor.
  # A ~csa/public/jelentkezes/progkor fájlban a "Progkornyezet"-re
  #   jelentkezettek user_id-i vannak felsorolva
  for i in `cat ~/public/jelentkezes/progkor`
   do
    # A köv. grep sor elején álló (^) user_id-hez nevet keres,
    #    ami a niscat sor 5. mezõje (mezõk között ":" áll.)
    NEV=`grep "^$i:" ~/niscat|cut -d: -f5`
    echo "$NEV"          # így látom, hol tart a levélküldés
    # Ha a köv. parancsban az ITTAVEGE "" jelek között állna,
    #    akkor a levélszövegbe nem lenne a $NEV és $i aktuális
    #    értéke behelyettesítve
    # Ha az ITTAVEGE elõtt - jel állna, akkor az ITTAVEGE sor
    #    kezdõdhetne tabulátorjelekkel is, így viszont az
    #    ITTAVEGE szövegnek sor elején kell állnia
  
    mailx -s "Fenykep" $i@valerie.inf.elte.hu <<ITTAVEGE
    Kedves $NEV !
  
    Ha a fenykepe be lett szkennelve, akkor a kovetkezo parancsokkal
    masolhatja a kisebb es nagyobb fenykepet a honlapja melle:
   
       cd ~/public/public_html
       cp /public/h/teacher/csa/public_html/kjpg/$i.jpg kiskep.jpg
       cp /public/h/teacher/csa/public_html/jpg/$i.jpg kep.jpg
       chmod 644 *

    Csizmazia Albert
  ITTAVEGE
    sleep 1               # hogy a mailx gyõzze a munkát
   done

A cmp, wc, diff parancsok.

Reguláris kifejezések. (rugalmas string megadásra)

  *             # akárhány (0,1,2...) megelõzõ jel
  .             # egy akármilyen jel
  .*            # akárhány (0,1,2...) akármilyen jel
  [aeiouAEIOU]  # egy jel a felsoroltak közül (magánhangzó)
  [^a-z]        # egy jel a fel nem soroltak közül (nem kisbetû)
  ^reg_kif      # reg. kifejezés a sor elején
  reg_kif$      # reg. kifejezés a sor végén
  \(reg_kif\)   # kijelölt reg. kif. (\1 \2 ...)

  grep "procedure.*proc1"         # korábbi példa egyetlen paranccsal
                                          
  
  sed "s/<[^>]*>//g
       s/<[^>]*$//
       s/^[^<]*>//
       s/&aacute;/á/g
       s/&Aacute;/Á/g
       s/&eacute;/é/g
       s/&Eacute;/É/g
       s/&iacute;/í/g
       s/&Iacute;/Í/g
       s/&oacute;/ó/g
       s/&Oacute;/Ó/g
       s/&uacute;/ú/g
       s/&Uacute;/Ú/g
       s/&ouml;/ö/g
       s/&Ouml;/Ö/g
       s/&uuml;/ü/g
       s/&Uuml;/Ü/g
       s/&otilde;/õ/g
       s/&Otilde;/Õ/g
       s/&ucirc;/û/g
       s/&Ucirc;/Û/g
       s/&amp;/\&/g
       s/&lt;/</g
       s/&gt;/>/g" $1 | more  # a param. html-fájlt mutatja
                                Fontos, hogy a paramétersorok végén ne maradjon helyköz!
                                          
  cat <<ITT_A_VEGE >/tmp/sedparam
  s/<[^>]*>//g
  s/<[^>]*$//
  s/^[^<]*>//
  s/&aacute;/á/g
  s/&Aacute;/Á/g
  s/&eacute;/é/g
  s/&Eacute;/É/g
  s/&iacute;/í/g
  s/&Iacute;/Í/g
  s/&oacute;/ó/g
  s/&Oacute;/Ó/g
  s/&uacute;/ú/g
  s/&Uacute;/Ú/g
  s/&ouml;/ö/g
  s/&Ouml;/Ö/g
  s/&uuml;/ü/g
  s/&Uuml;/Ü/g
  s/&otilde;/õ/g
  s/&Otilde;/Õ/g
  s/&ucirc;/û/g
  s/&Ucirc;/Û/g
  s/&amp;/\&/g
  s/&lt;/</g
  s/&gt;/>/g
  ITT_A_VEGE
  sed -f /tmp/sedparam $1 | more       # Ugyanaz, mint az elõzõ
                                          
  sed "s/\([^ ]*\) \(.*\)/\2 \1/"      # vezetéknév - keresztnév csere

  man test | sed "s/.^H//g" >man.test  # "man" lap editorfájlba, olvashatóan

Reguláris kifejezések használatára - és más dolgokra is - nagyobb lélegzetû, Linux X-Windows-ban futtatandó kidolgozott gyakorló feladatot is talál.

A lehetséges parancs-indítások:

parancs

Új processz indul. Kell export, kell végrehajtási jog.

. parancs

Új processz nem indul. Nem kell export, kell végrehajtási jog. (a ~/.profile, ~/.bash_login ill. ~/.bash_profile - növekvõ prioritású login fájlok)

sh parancs

(Az sh helyén más shell is állhat) Új processz indul. Kell export, nem kell végrehajtási jog.

exec parancs

Új processz nem indul. Kell export, kell végrehajtási jog. A shell maga befejeződik!

Példa "$HOME/.profile" fájlra:

# backspace
stty erase ^H
#
# prompt
PS1="# "; export PS1
#
# alias-ok
alias l="ls -ls"
alias lc="ls -Ca"
#
# term
TERM=linux; export TERM
#
# default: rwxrwxrwx
umask 000
#
# saját könyvtár
case `echo $PATH|fgrep -c sajatbin` in
  0) PATH=$HOME/sajatbin:$PATH ; export PATH ;;
esac
#
# Képernyõ beállítások
A=`tty`
Display=`basename $A`; export Display
Inverz=`tput rev`
Bold=`tput bold`
Normal=`tput sgr0`
Del=`tput clear`
Home=`tput home`
# Pl: echo $Del$Home${Inverz}inverz${Normal}normál
#
# History beállítás képernyõnként, és mentés
HISTFILE=$HOME/hist/his$Display; export HISTFILE
trap "echo 'exit at '`date`' ---***--- elõtte:' >$HISTFILE;exit" TERM

Shell function-ök definiálása és használata (export -f). Példa: 40. kidolgozott gyakorló feladat) A && és || jelentése:

parancs1 && parancs2	=	if parancs1; then parancs2; fi
parancs1 || parancs2	=	if parancs1; then :; else parancs2; fi

Szignál küldés és kezelés Unixban. A ps, kill és trap parancsok.

A ps parancs eredménye: (STAT: R=fut(running), S=vár(sleeping))

PID TTY STAT TIME COMMAND 1 ? S 0:01 init [3] ... 79 1 S 0:00 -bash 80 2 S 0:00 -bash 81 3 S 0:00 -bash 83 5 S 0:00 -bash 84 6 S 0:00 /sbin/agetty 38400 tty6 linux 85 7 S 0:00 /sbin/agetty 38400 tty7 linux 86 8 S 0:00 -bash 225 8 S 0:00 xinit /root/.xinitrc.w95 ... 855 4 S 0:00 -bash 923 3 S 0:00 vi floppy_u.html 926 4 R 0:00 ps

A vi "kilövése:

kill 923     # = kill -TERM 923

A tty4-en futó bash "kilövése:

kill -KILL 855     # = kill -9 855 ("kill 855" nem elég)

A trap -l parancs eredménye:

0) EXIT 1) SIGHUP 2) SIGINT 3) SIGQUIT 4) SIGILL 5) SIGTRAP 6) SIGIOT 7) SIGBUS 8) SIGFPE 9) SIGKILL 10) SIGUSR1 11) SIGSEGV 12) SIGUSR2 13) SIGPIPE 14) SIGALRM 15) SIGTERM 16) SIGJUNK(16) 17) SIGCHLD 18) SIGCONT 19) SIGSTOP 20) SIGTSTP 21) SIGTTIN 22) SIGTTOU 23) SIGURG 24) SIGXCPU 25) SIGXFSZ 26) SIGVTALRM 27) SIGPROF 28) SIGWINCH 29) SIGIO 30) SIGPWR 31) SIGJUNK(31)

Pl:

trap "tput bel; echo Ne ütögesd a Ctrl+C-t !" INT
...
trap INT      # eredeti állapot
...
trap "" INT   # letiltja a Ctrl+C-t

trap "echo Ne felejtsd el ...;read" EXIT

A Unix boot-olás. Az init parancs. Linux: ps -x | head -2:

PID TTY STAT TIME COMMAND 1 ? SW 0:02 (init)

A Unix futási szintek (runlevel 0-6). (init 0, init 1, init 6)

A shutdown, init 0 és haltsys parancsok. Mi van a "CtrlAltDel" mögött a Linuxban ?

A /etc/inittab konfig. fájl:

# id:runlevels:action:process # azonosító:futási szint:mikor/hogyan:parancs # # Default runlevel. id:3:initdefault: # System initialization (runs when system boots). si:S:sysinit:/etc/rc.d/rc.S # Script to run when going single user (runlevel 1). su:1S:wait:/etc/rc.d/rc.K # Script to run when going multi user. rc:23456:wait:/etc/rc.d/rc.M # What to do at the "Three Finger Salute". ca::ctrlaltdel:/sbin/shutdown -t5 -rfn now # Runlevel 0 halts the system. l0:0:wait:/etc/rc.d/rc.0 # Runlevel 6 reboots the system. l6:6:wait:/etc/rc.d/rc.6 # What to do when power fails (shutdown to single user). pf::powerfail:/sbin/shutdown -f +5 "THE POWER IS FAILING" # If power is back before shutdown, cancel the running shutdown. pg:0123456:powerokwait:/sbin/shutdown -c "THE POWER IS BACK" # If power comes back in single user mode, return to multi user mode. ps:S:powerokwait:/sbin/init 5 # The getties in multi user mode on consoles an serial lines. # # NOTE NOTE NOTE adjust this to your getty or you will not be # able to login !! # # Note: for 'agetty' you use linespeed, line. # for 'getty_ps' you use line, linespeed and also use 'gettydefs' c1:1235:respawn:/sbin/agetty 38400 tty1 linux c2:1235:respawn:/sbin/agetty 38400 tty2 linux c3:1235:respawn:/sbin/agetty 38400 tty3 linux c4:1235:respawn:/sbin/agetty 38400 tty4 linux c5:1235:respawn:/sbin/agetty 38400 tty5 linux c6:12345:respawn:/sbin/agetty 38400 tty6 linux # Next 2 lines are new: c7:1235:respawn:/sbin/agetty 38400 tty7 linux c8:1235:respawn:/sbin/agetty 38400 tty8 linux # End of /etc/inittab

A /etc/rc... boot-scriptek. (részletek)

#! /bin/sh # # /etc/rc.d/rc.S: System initialization script. ... # enable swapping /sbin/swapon -a /sbin/swapon /PAFE ... # mount file systems in fstab (and create an entry for /) # but not NFS because TCP/IP is not yet configured /sbin/mount -avt nonfs

# rc.K This file is executed by init when it goes into runlevel # 1, which is the administrative state. It kills all # deamons and then puts the system into single user mode. # Note that the file systems are kept mounted. ... # Kill all processes. echo echo "Sending all processes the TERM signal." kill -15 -1 echo -n "Waiting for processes to terminate" for loop in 0 1 2 3 4 5 6 7 ; do sleep 1 echo -n "." done echo ... echo "Sending all processes the KILL signal." kill -9 -1

# rc.M This file is executed by init(8) when the system is being # initialized for one of the "multi user" run levels (i.e. # levels 1 through 6). It usually does mounting of file # systems et al. ... # Screen blanks after 15 minutes idle time. /bin/setterm -blank 15 ... # Ensure basic filesystem permissions sanity. chmod 755 / chmod 1777 /tmp /var/tmp ... # Start the sendmail daemon: if [ -x /usr/sbin/sendmail ]; then echo "Starting sendmail daemon (/usr/sbin/sendmail -bd -q15m)..." /usr/sbin/sendmail -bd -q15m fi ... # Load a custom screen font if the user has an rc.font script. if [ -x /etc/rc.d/rc.font ]; then . /etc/rc.d/rc.font fi ... # Start Web server: # = /var/lib/apache/sbin/apachectl start if [ -x /etc/rc.d/rc.httpd ]; then . /etc/rc.d/rc.httpd fi ... # Load a custom keymap if the user has an rc.keymap script. if [ -x /etc/rc.d/rc.keymap ]; then . /etc/rc.d/rc.keymap fi ... # Start the local setup procedure. if [ -x /etc/rc.d/rc.local ]; then . /etc/rc.d/rc.local fi

lrwxrwxrwx 1 root root 4 Apr 7 1999 rc.0 -> rc.6 -rwxr-xr-x 1 root root 2376 May 26 1998 rc.6 # rc.6 This file is executed by init when it goes into runlevel # 0 (halt) or runlevel 6 (reboot). It kills all processes, # unmounts file systems and then either halts or reboots. # Find out how we were called. case "$0" in *0) message="The system is halted." command="halt" ;; *6) message="Rebooting." command=reboot ;; *) echo "$0: call me as \"rc.0\" or \"rc.6\" please!" exit 1 ;; esac # Kill all processes. # killall5 -- send a signal to all processes. if [ "$1" != "fast" ]; then # shutdown did not already kill all processes killall5 -15 killall5 -9 fi ... # Now halt or reboot. echo "$message" [ ! -f /etc/fastboot ] && echo "On the next boot fsck will be FORCED." $command -f

Az awk program(ozási nyelv). (a=Aho, w=Weinberger, k=Kerninghan.)

Parancs forma:

awk awk_program input_fájl(ok)
awk -f awk_programot_tartalmazó_fájl input_fájl(ok)

Egy awk program struktogramja és kódja. A program 1, 2, 3 részei közül egyet is elég megadni.
Kódolási szabályok
Néhány további szabály
Változók: Nincs deklaráció, kezdõértékadás (0 vagy ""), típus (tartalomtól függõen numerikus vagy string). $1, $2, ... $NF : az aktuális input rekord mezõi. FS : mezõelválasztó (default: helyköz) FNR : a feldolgozott rekord sorszáma Tömbök: Egydimenziós, asszociatív (stringgel indexelt) tömbök. De: i="A"; j="B"; k="C"; x[i, j, k]="alma dio"     ugyanaz, mint: x["A B C"]="alma dio" Értékadás: a=a+1; a+=1; a++ $3=$1-($2+3*$4) ezer=10E2 darab["szeptember"]=darab["szeptember"]+1 string3="alma" "dio" "mogyoro"; string3="alma dio mogyoro" Relációk: ==   !=   <   <=   >   >= Logikai mûveletek: && (és)   || (vagy)   ! (nem) Kiíratás: print kifejezések     Pl.(utolsó szó): print $NF printf "formátum_és_konstansok_keverten", kifejezések     (minden kifejezéshez 1 formátum)     Pl(nl): printf "%6d %s\n", FNR, $0 Formátumok: %s = string, %d vagy %i = egész szám, %f = szám tizedes ponttal, %e = lebegõpontos szám (stb) Ha a % és a formátum jel között "-" jel áll, balra illesztés történik. A % és a formátum jel között hosszmegadás is állhat: pl. %30s, %6d, %9.2f (9 hosszban, 2 tizedesre). Formázó konstansok: \n = újsor, \t=tabulátor, \f=form-feed(nyomtatón új lap), stb. Standard függvények: sqrt(2) = négyzetgyök gsub(reg_kifejezés, helyettesítõ_string, string) = string-ben reg.kifejezés elõfordulásait helyettesítõ stringre cseréli length(string) = string hosszát adja (a szélén levõ helyközökkel együtt) substr(string, kezdõindex, jelek_száma) = string kezdõindextõl kezdõdõ (adott hosszúságú) részét adja tolower(string) = string-et kisbetûsre konvertál

"awk" programokra különbözõ nehézségû példákat az alábbi, kidolgozott "gyakorló feladatokban" talál: XXIII. 37. 38. 40.

Egy további példa: Az "env" (vagy "set") parancs awk-val megvalósítva (az ENVIRON - elõredefiniált - tömbre):

    awk 'BEGIN { for (x in ENVIRON) printf "%s=%s\n", x, ENVIRON[x] }'

Egy másik példa, aminek az a külön nehézsége, hogy hogyan lehet egy parancsfájl paramétereit az awk-nak átadni (vigyázat: a $1 scriptparaméter nem keverendõ az awk-beli - az aktuális sor elsõ "mezõ"-jét jelölõ - $1-el !) :
Az alábbi 3 script mindegyike kiirja a 3. paraméterként (vagy a standard inputról) kapott fájl 1. és 2. paraméterként kapott (sorszámú) oszlopait, egymástól egy # jellel elválasztva:

    awk "{ printf \"%s#%s\n\", \$$1, \$$2 }" $3

    cat <<EDDIG >/tmp/awk1
    { printf "%s#%s\n", \$$1, \$$2 }
    EDDIG
    awk -f /tmp/awk1 $3

    p1=$1; export p1
    p2=$2; export p2
    awk '{ printf "%s#%s\n", $ENVIRON["p1"], $ENVIRON["p2"] }' $3

Megjegyzések:

1. Ha a fenti parancsfájlok valamelyikének OSZLOPOK a neve, akkor pl. a

   niscat passwd | sed "s/:/ /g" | OSZLOPOK 1 5

   parancs a valerie userek azonosítóját és nevét listázza.
    
2. Konkrétan ugyanezt awk-val egyszerûbben így érhetnénk el:

   niscat passwd | awk 'BEGIN {FS=":"} { printf "%s#%s\n", $1, $5 }'

   Mivel ebben az esetben nem akarjuk, hogy a shell helyettesítéseket végezzen az awk programban, sima aposztróf(') jelek közé írtuk azt. (Az utóbbi sor példa awk-beli BEGIN használatára is.)

További részleteket - mint mindig - a man paranccsal (Linuxban man gawk) tudhat meg. A unix mount-olás. A /etc/fstab (vagy máshol /etc/vfstab) fájl. Pl:

device mount_point type mount_options dump? fsck? (1=yes) /dev/hda2 / ext2 defaults 1 1 /dev/hdb2 /u sysv defaults 1 1 /dev/hdb4 /u2 ext2 defaults 1 1 /dev/hdb1 /j ext2 defaults 1 1 /dev/hda3 /dosc msdos defaults 1 1 /dev/hdb3 /dosd vfat defaults 1 1 /dev/hda1 /w95 vfat defaults 1 1 none /proc proc defaults 1 1

A /etc/mtab fájl az alábbi "mount"-olások után:
    mount -t vfat /dev/hdc4 /zip       # ZIP drive
    mount -t msdos /dev/fd0 /mnt       # DOS floppy
    more /etc/mtab

/dev/hda2 / ext2 rw 1 1 /dev/hdb2 /u sysv rw 1 1 /dev/hdb4 /u2 ext2 rw 1 1 /dev/hdb1 /j ext2 rw 1 1 /dev/hda3 /dosc msdos rw 1 1 /dev/hdb3 /dosd vfat rw 1 1 /dev/hda1 /w95 vfat rw 1 1 none /proc proc rw 1 1 /dev/hdc4 /zip vfat rw 0 0 /dev/fd0 /mnt msdos rw 0 0

A df parancs eredménye (fájlrendszer infó):

Filesystem 1024-blocks Used Available Capacity Mounted on /dev/hda2 546401 477596 40581 92% / /dev/hdb2 354745 339972 14773 96% /u /dev/hdb4 446453 349570 73825 83% /u2 /dev/hdb1 321516 287286 17624 94% /j /dev/hda3 320368 318800 1568 100% /dosc /dev/hdb3 515288 511160 4128 99% /dosd /dev/hda1 451344 444432 6912 98% /w95 /dev/hdc4 98078 70878 27200 72% /zip /dev/fd0 1423 531 892 37% /mnt

A more /proc/filesystems Linux parancs eredménye (a Linux által "ismert" fájlrendszerek):

ext2 minix msdos vfat nodev proc nodev nfs iso9660 xenix sysv coherent

minix fájlrendszer létrehozása floppyn:
    mkfs -t minix /dev/fd0H1440 1440

A minix fájlrendszer fel-mountolása "readonly" módon, majd ezt követõ mount eredménye:
    mount -r /dev/fd0 /mnt
    mount

/dev/hda2 on / type ext2 (rw) /dev/hdb2 on /u type sysv (rw) /dev/hdb4 on /u2 type ext2 (rw) /dev/hdb1 on /j type ext2 (rw) /dev/hda3 on /dosc type msdos (rw) /dev/hdb3 on /dosd type vfat (rw) /dev/hda1 on /w95 type vfat (rw) none on /proc type proc (rw) /dev/fd0 on /mnt type minix (ro)

Rendszeresen futtatandó feladatok:

A crontab parancs.
    -rws--x--x 1 root bin 9236 May 23 1996 /usr/bin/crontab

A cron daemon és a crontab táblázat (user-enként). (pl. /var/spool/cron/crontabs/csa)

#perc óra nap hónap hét_napja parancs 0,10,20,30,40,50 * * * * /usr/lib/atrun >/dev/null 2>&1 # 10 percenként 0 0 1 * mon-fri /home/lajos/ment # munkanapokon és minden 1-én, éjfélkor 0 23-7/2,12 * * * /home/lajos/p1 # 23-tól reggel 7-ig 2 óránként és délben * * * * * touch $HOME/na_latod_fut_a_cron # teszt

A crontab lehetõségei (csa user számára):

crontab ~/sajat_tab    # = cp ~/sajat_tab /var/spool/cron/crontabs/csa

crontab -l >~/sajat_tab# = cp /var/spool/cron/crontabs/csa ~/sajat_tab

crontab -r  # = rm /var/spool/cron/crontabs/csa

crontab -e  # = vi /var/spool/cron/crontabs/csa (nem minden Unix-ban!)

További parancsok:

umount /dev/fd0

lemountolás

umount /mnt

Ugyanaz, mint az elõzõ

comm f1 f2

3-oszlopos lista: csk f1-ben, csak f2-ben ill. mindkettõben meglevõ fájlokról. (f1 és f2 legyen rendezett)

du

Directory blokkjainak száma

who am I

Ki jelentkezett be a terminálon

who

Ki dolgozik éppen a gépen

last

Ki dolgozik ill. dolgozott a gépen

lastlog

Ki dolgozott már a gépen

finger

Ki dolgozik éppen a gépen

finger -l userid

User info

uuencode/uudecode

(Bináris) fájl át-/vissza-kódolása ASCII formába

hostname

A gép neve

tty

A terminál (device)neve

expr 2 \* 2

4 (aritmetika)

touch *.c

File dátum frissítes (file létrehozás, ha nem volt)

basename /usr/doc/faq/howto/README.gz

README.gz

dirname /usr/doc/faq/howto/README.gz

/usr/doc/faq/howto

stty erase ^H

terminál (backspace) beállítás

fsck

Diszk (fájlrendszer) ellenõrzés

mkuser ...

Userid létrehozás

adduser ...

Userid létrehozás (Linux)

at 2400 -m -f parancsfile

Köv. éjfélkor indítja a parancsfájlt, az eredményrõl "mail"-t kapunk. (Fájlok: /etc/at.allow, /etc/at.deny)

compress, gzip, pack

Fájl tömörítés.

nohup parancs

A "parancs" kijelentkezés után (background) tovább fut

nice parancs

A "parancs" csökkentett priorítással fut

ulimit ...

"ulimit -a" megmutatja a felhasználó rendelkezésére álló rendszer erõforrások korlátait. (Pl. html cgi user részére korlátozva az erõforrásokat, védhetjük a rendszerünket olyan rosszindulatú "kimerítés" ellen, ami óriási html csomagok ráküldésével állhatna elõ.)

Néhány további téma röviden.

Néhány eddig nem vagy alig érintett Unix ismeretre utalok röviden az alábbiakban. Ez legfeljebb arra elég, hogy tudják, minek kell bizonyos problémák, feladatok esetén részletesebben utánanézni.

• A sed néhány további lehetõsége. ("d" parancs, címek, címtartományok kijelõlése, "cimke" és "goto".)
  ("sed" használatára példákat az alábbi, kidolgozott "gyakorló feladatokban" találnak: 37. 39. 40.)
• A set parancs az összes környezetváltozót listázza. Különbözõ opciókkal egész mást csinál. Néhány fontosabb ezek közül: A "set -e" parancsot követõen az elsõ hibás (nem 0 státuszkimenetû) parancs után a shell befejezi a munkát. (Igy "nem hibatûrõ" parancsfájlok kezdõdjenek.) A "set -o vi" parancs (bash esetén felesleges!) azt eredményezi, hogy a "visszahozott" korábbi parancssorok a "vi" soreditálási szabályai szerint módosíthatók. Ha a "set" parancs argumentumokat (nem - jellel kezdõdõ paramétereket) kap, azok a "set"-et követõen a pozícionális paraméterek ($1, $2, ...) helyébe lépnek.
• Az apropos parancs megmondja egy stringrõl, hogy melyik "man" lapok NAME részében fordul elõ.
• A terminfo (régebben termcap) egy olyan "képernyõ adatbázis", amiben rengeteg termináltipusra megadják, hogy milyen jelsorozatokat kell küldeni a terminálra bizonyos hatások (pl. pozícionálás, törlés, szín vagy fényesség) beállítására. Ugyanitt adható meg pl. az is, hogy milyen billentyûkombináció jelenti az F1, F2, ... funkcióbillentyûket.
  A termcap csak "source" formában létezik, a terminfo-hoz is tartozik olvasható "source", de azt a "tic" paranccsal le kell fordítani. A fordításnak a (többnyire a /usr/lib/terminfo aldirectoryjaiban tárolt). eredményét használják a Unix alatt futó programok. A terminfo ill. termcap "source" fájlok megértése és készítése fáradságos, idõigényes feladat. (A termcap "source" a captoinfo paranccsal alakítható át terminfo "source" formába.)
• A tput paranccsal tudunk shell szinten "képernyõfüggetlenül" írni képernyõvezérlõ parancsokat. Ezekben a terminál-hatás "terminfo"-s nevét adjuk meg paraméterül, eredményül pedig a hatást kiváltó, terminálfüggõ jelsorozatot kapjuk. Ehhez a terminál tipusát a TERM környezetváltozóban be kell állítani, amit maga a Unix rendszer - többnyire jöl - megtesz. A lehetõségek rugalmassága azzal is növelhetõ, hogy a /usr/lib/terminfo helyett más adatbázist is használhatunk, ha a saját terminfo directory nevét betesszük az exportált TERMINFO nevú környezetváltozóba.
  Néhány példa a tput használatára:

        tput clear             # törli a képernyõt
        tput bold              # fényesebb betûket ír
        tput rev               # inverzbe megy át
        tput blink             # villogó betûket ír
        tput setb n            # háttérszín legyen "n" (n=0,1,2,3,4,5,6,7; csak Linux)
        tput setf n            # betûszín legyen "n" (n=0,1,2,3,4,5,6,7; csak Linux)
        tput sgr0              # újra normál betûket és színeket ír
        tput bel               # sípoló hangot ad
        tput cup 12 40         # a 12. sor 40. oszlopára pozícionál
        tput reset             # esetleg visszaállítható vele az "elrontott képernyõ"
        

• A billentyûzet átkonfigurálására Unixonként egészen más fájlokba kell belenyúlni, az ezt aktívizáló parancsok sem egységesek. A "telnet" maga is "belejátszik" abba, hogy mit kap a Unix egy billentyû leütése után. Linuxhoz a linux.tty, SCO-Unixhoz a sco.tty letölthetõ fájlok segíthetnek annak, aki erre a fáradságos munkára kényszerül.
• Ugyanennyire nem egységes a belsõ kódokat a képernyõn megjelenítõ fontkészlet kiválasztása sem. Linuxban a setfont parancs szolgál erre a célra. (Paraméter nélkül használva arra is jó lehet, hogy a "grafikus módba átment" terminált visszaállítsuk karakteres módba.)
• Minden Unix tartalmaz legalább néhány olyan parancsot, amivel DOS floppy-ra alapvetõ feladatokat végre lehet hajtani. A Linuxban legalább az mcopy és mdir parancsokat (a lovardában pl.) célszerû ismerni. (Van hozzájuk "man", de azt ismerve, hogy "m" betû nélküli DOS megfelelõjük mire való, "man" nélkül is kitalálható a használatuk.) Az összes többi Unixban doscp ill. dosdir felel meg az elõbbi két parancsnak, és doscat, dosls, dosmkdir, dosrmdir, dosformat szokott lenni a további teljes választék.(A parancsok nagyjából azt tudják, amit a "dos" elõtag nélküli Unix ill. DOS megfelelõjük.)

---

Csizmazia Albert

csa@valerie.inf.elte.hu

---