A Váci Madách Imre Gimnázium
Házirendje

A Váci Madách Imre Gimnázium célja, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra, egészséges életmódra neveljen, s általános műveltséget adva vegyen részt az értelmiség képzésében.

Iskolánkban minden diákot egyforma jogok illetnek meg, tekintet nélkül az akár nyíltan is vállalt vallási vagy politikai hovatartozásukra, de az iskola nem válhat vallási vagy politikai küzdelmek színterévé.

A házirend eligazítást nyújt a közösségi viselkedés szabályaiban, melyek betartása zökkenőmentessé teszi a munkát, hatékonyabbá a tanulást. Követendő értékrendet állít fel a gimnázium tanulói számára. Megismerteti a tanulókra, szüleikre vonatkozó jogokat és kötelességeket.

Tartalomjegyzék

1. A tanulók jogai és kötelességei
1.1 A tanuló jogai
1.2 A tanuló kötelességei
2. A tanulók mindennapjai
2.1 Az iskolai élet rendje
2.2 A tanuló felkészülése, felszerelése, az ellenőrző
2.3 A tanuló magatartása
2.4 A tanuló megjelenése
2.5 A hetesek feladatai
2.6 Hiányzások igazolása
2.7 Felmentés az iskolai elfoglaltság alól, kikérő
2.8 A tanulók anyagi felelőssége
3. A tanulók egyéni ügyei, tevékenységei
3.1 Hivatalos ügyintézés
3.2 Választható és kötelező tantárgyak, foglalkozások
3.3 Versenyek, vizsgák
3.4 Iskolai juttatások, támogatások
3.5 Az iskolai létesítményei
3.6 Kirándulás, diákrendezvények
3.7 Balesetvédelem és tűzvédelem
4. A tanulók minősítése
4.1 A bizonyítvány
4.2 A tanulmányi eredmények értékelése
4.3 A magatartás értékelése
4.4 A szorgalom értékelése
4.5 A tanulók jutalmazása
4.6 A tanulók büntetése

1. A tanulók jogai és kötelességei
A tanulók jogait és kötelességeit az oktatási törvény 10. és 12. paragrafusa tartalmazza.

1.1 A tanuló jogai Tartalom
A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben.
A tanulónak joga, hogy
a) biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, a személyi tisztaságát biztosító helységek és eszközök a rendelkezésére álljanak;
b) részére a tanítás során a tájékoztatás és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;
c) választhasson - érdeklődésének megfelelően - a választható tantárgyak, foglalkozások közül;
d) hit- és vallásoktatásban részesülhessen;
e) részt vehessen diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását, tagja lehessen sport- és más szakköröknek;
f) látogathassa az iskola létesítményeit (könyvtárt, számítógépes termet, sportpályát, stb.), használhassa azokat az eszközöket, amelyek felkészülését előmozdítják;
g) osztályozóvizsgát tehessen;
h) előrehozó (ugró) vizsgát tehessen;
i) kérelmére független vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról;
j) nyelvvizsga esetén felmentést kérhessen;
k) kérhesse átvételét másik oktatási intézménybe;
l) képességeihez mérten tovább tanulhasson;
m) választó és választható legyen diákképviseletekbe;
n) hozzájuthasson a jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, személyét és tanulmányait, valamint az iskola életét érintő kérdésekről;
o) szervezett formában véleményt mondhasson az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az őt érintő kérdésekről, javaslatot tehessen személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőinek, pedagógusainak;
p) problémáival és sérelmeivel osztályfőnökéhez vagy az igazgatóhoz fordulhasson, illetve a diákönkormányzathoz érdekképviseletért;
q) jogos sérelmeit orvosolják;
r) családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére, indokolt esetben szociális támogatásban részesülhessen;
s) menzai ellátásban részesülhessen;
t) diákigazolványt kaphasson;
u) kollégiumba jelentkezhessen;
v) tanulmányi ösztöndíjat kaphasson.
(A feltételeket lásd később.)

1.2 A tanuló kötelességei Tartalom
A tanuló kötelessége, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon;
b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;
c) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
d) elősegítse az iskola feladatainak teljesítését és őrizze jó hagyományait;
e) fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá a gimnázium jó hírnevéhez;
f) betartsa az iskola házirendjét;
g) tiszteletet és megbecsülést tanúsítson az iskola minden dolgozójával és társaival szemben;
h) óvja és védje saját és társai testi épségét, egészségét valamint értékeit, ruházatát, felszerelését;
i) tartsa be a tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályokat.

2. A tanulók mindennapjai

2.1 Az iskolai élet rendje Tartalom
A tanév minden év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.
Az iskola 6.30-kor nyitja meg kapuit. Az iskolába 7.40-ig kell megérkezni.
A kerékpárral, kismotorral érkező tanulók járműveiket az udvari tartóknál helyezhetik el. A kabátok helye mindenkinek a saját osztálytermében, a szekrényben van.
A tanítás befejezéséig az iskola területe- a testnevelés órákat és az ebédelést kivéve - csak az osztályfőnök (ill. igazgató vagy igazgatóhelyettes) ellenőrzőbe jegyzett engedélyével hagyható el.
A tanítás rendje:
1. óra 7.50- 8.35
2. óra 8.45- 9.30
3. óra 9.40-10.25
4. óra 10.45-11.30
5. óra 11.40-12.25
6. óra 12.35-13.20
7. óra 13.30-14.15
A 7.40 után érkező, vagy az órákra becsöngetés után érkező tanuló későnek számít, amit a naplóba be kell jegyezni. Három késés egy igazolatlan órának felel meg.
Az osztály a tanárt csendben várja a teremben, taneszközeit előkészítve, ill. a terem előtt és érkezéskor valamint távozáskor felállva üdvözli. Előadóterembe, laborba, szertárba csak a szaktanár engedélyével léphet a tanuló.
A szüneteket az osztálytermekben, folyosókon ill. az udvaron tölthetik a tanulók.
Lyukas órákon az órarendben kijelölt helyen vagy a könyvtárban, az aulában, büfében, ill. az udvaron lehet tartózkodni.

Az ebédlőben 12.30-tól 14.30-ig lehet étkezni. Az étkezés önkiszolgáló rendszerű. A kiszolgálás érkezési sorrendben történik. A tolakodás, hangoskodás, ebédhez rohanás elkerülendő. A táskákat az arra kijelölt helyen kell elhelyezni. (Az étkezdének külön házirendje van.)
Rendszeres soron kívüli ebédet osztályfőnöki engedéllyel kaphat a tanuló. Az engedélyt a menzakártyára jegyzi az osztályfőnök, és az iskola körpecsétjével látja el .
A délutáni foglalkozások (korrepetálás, szakkör, stb.) 14.30-kor kezdődnek.
Az iskola - rendkívüli esetektől eltekintve - a tanulók számára a délutáni ill. esti foglalkozások végéig tart nyitva. A foglalkozásokon kívüli tartózkodást a portán jelenteni kell.
A tanulók az iskola létesítményeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják.
Az iskola épületébe érkező szülők, idegenek belépését a portás ellenőrzi. Idegenek az iskolában csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak.

2.2 A tanuló felkészülése, felszerelése, az ellenőrző Tartalom
A tanórai követelményeket - órára készülést, kötelező felszerelést - a szaktanárok ismertetik. Minden órára rendszeresen készülni kell, a tanulók a házi feladatot önállóan készítsék el. Ha a tanórára a tanuló felkészülés, ill. felszerelés nélkül vagy hiányos felszereléssel érkezik, elégtelen osztályzatot vagy szaktanári figyelmeztetőt kaphat, az írásbeli fegyelmező intézkedést két alkalommal szóbeli figyelmeztetés kell, hogy megelőzze.
A szaktanár által előírt felszerelésen kívül a tanuló köteles minden tanórára az ellenőrző könyvét is magával vinni, és azt a tanár kérésére átadni.
Az ellenőrző a tanuló mindennapos felszereléséhez tartozik.
Ha a tanuló nem viszi magával a tanórára az ellenőrzőjét, vagy kérésre nem adja át a tanárnak fegyelmi büntetést kaphat.
A tanuló köteles a kapott érdemjegyeit az ellenőrzőjébe bevezetni és minden hónapban szüleivel aláíratni. A tanuló köteles az ellenőrzőbe beírt értesítéseket másnapra szüleivel, kollégista tanuló értelemszerűen a kollégiumi nevelőtanárával, a következő hét első napjára a szüleivel is aláíratni.
Az ellenőrző vezetését a szaktanár és az osztályfőnök ellenőrzi, a szabályokat be nem tartó tanulókat felelősségre vonják.
Az ellenőrző könyv hamisítása (pl.: érdemjegy, aláírás, igazolás) a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik. A hamisító diákot fegyelmi eljárással az iskolánkból azonnal kizárjuk.
Ha a tanuló elveszíti az ellenőrzőjét fegyelmező büntetést kap. Az ellenőrzőt csak az osztályfőnök pótolhatja.

2.3 A tanuló magatartása Tartalom
A tanuló tartsa be a társas együttélés szabályait, kulturált, fegyelmezett, udvarias magatartást tanúsítson az iskolában és az iskolán kívül is, osztálykiránduláson, színház látogatáson, városi rendezvényeken egyaránt. Köszönjön az iskola dolgozóinak.
A tanuló tisztelje mások véleményét, világnézetét, hitét, ill. nemzeti hovatartozását, tartózkodjon a durva, megszégyenítő magatartástól és beszédtől.
Az alapvető higiéniai szabályokat tartsa be, ügyeljen a tisztaságra az iskolában és az iskola környékén is
A tanuló rendszeresen és felszólítás nélkül tanuljon.
Az étkezőben, a büfénél kerülni kell a tolakodást, hangoskodást.
A folyosón és a lépcsőházban lökdösődni, rohangálni, az ablakokba kiülni balesetveszélyes és tilos! Az iskola nem találkahely, csókolózni, ölelkezni illetlenség.
Fegyelmi büntetést von maga után:
a) a cigaretta, alkohol, kábítószer iskolába hozatala, valamint fogyasztásuk az iskolában és az iskolai rendezvényeken (osztálykirándulás, klubdélután, stb.);
b) az órák alatti evés, ivás, rágógumizás;
c) a kártyázás és a szerencsejáték.
Az iskola területére sérülést okozó tárgyakat behozni tilos (pl.: petárda, csúzli stb.)!

2.4 A tanuló megjelenése Tartalom
A tanuló mindig legyen tiszta és ápolt, megjelenése egyszerű és természetes, öltözködése mentes a divat szélsőségeitől. (A haj extrém festése, nyírása, a köröm és az arc festése, a rövid nadrág, lányoknak túl rövid szoknya, top nem iskolába való.)
Ünnepélyeken, iskolai rendezvényeken a lányoknak fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, fiúknak fehér ing, sötét nadrág és nyakkendő viselete kötelező. (A farmer nem ünnepi viselet.)
Nem megfelelő öltözetért fegyelmi büntetés jár. (A tanulót kiállítani nem lehet.)
Kollégisták kötelesek ünneplő ruhájukat a kollégiumban tartani, hogy az bármikor rendelkezésükre álljon!

2.5 A hetesek feladatai Tartalom
a) jelentsék a hiányzókat és a napközben történt változásokat ;
b) gondoskodjanak arról, hogy a tábla tiszta legyen, s mindig legyen kréta és szivacs;
c) a tantermet minden szünetben szellőztessék ki;
d) 10 perccel a becsöngetés után jelentsék a tanáriban, vagy az igazgatóságon ha a tanár nem érkezett be az órára;
e) figyeljék és jelentsenek minden rongálást;
f) távozáskor a villanyt kapcsolják le;
A hetesek hiányzása esetén a feladatokat az előző heti hetesek látják el.

2.6 Hiányzások igazolása Tartalom
Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásról távolmarad, mulasztását igazolni kell.
Mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.
A tanuló csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, közlekedési nehézségek, hatósági intézkedés, stb.) Az előre nem látott hiányzás első napján a szülő köteles értesíteni az osztályfőnököt. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére.
A hiányzásokat egy héten belül ( a következő osztályfőnöki órán ) az ellenőrzőben igazolni kell, egyébként igazolatlan mulasztásnak számít.
Betegség ill. családi ok miatt tanévenként két alkalommal, legfeljebb három napot a szülő is igazolhat. Három napnál hosszabban tartó hiányzás esetén csak orvosi igazolást fogadunk el, (az ellenőrzőbe kell bejegyeztetni!). (Kikérőt lásd később.) Igazolás délután is rendelő orvosi ellátásról nem fogadható el (fogászat, szemészet, bőrgyógyászat, tüdőszűrés).
A tanköteles tanuló szüleit egy igazolatlan óra után értesíti az osztályfőnök, a nem tanköteles tanuló szüleit 10 igazolatlan óra elérése után. A tanköteles tanuló ismételt igazolatlan mulasztásai miatt a szülő (gondviselő) ellen szabálysértési eljárást kezdeményezhet az iskola.
Ha a tanulónak egy tanévben 30 igazolatlan órája gyűlik össze, a tanulót kizárjuk az iskolából.

Az igazolatlan mulasztás befolyásolja a tanuló magatartásjegyét. Ha a tanulónak egynél több igazolatlan órája van, magatartása nem lehet példás, ötnél több igazolatlan órával változó, tíznél többel rossz a tanuló magatartása.
Tanítás nélküli munkanapon (Madách-nap, diáknap) is meg kell jelenni. Az indokolatlan hiányzás 6 igazolatlan órát jelent, függetlenül attól, hogy hány órája lett volna a tanulónak aznap.
Tanulmányi verseny esetén az osztályfőnök igazolja a verseny napját.
Ha a tanuló hiányzása meghaladja a 250 órát, évfolyamot kell ismételnie vagy osztályozó vizsgát tehet a nevelőtestület döntése alapján.
Ha tanuló hiányzása valamely tantárgyból eléri az éves óraszám 30%-át, a szaktanár döntése alapján osztályozóvizsgára kötelezhető.
Ha egy osztály minden tanulója folyamatosan 20 munkanapon keresztül egyetlen óráról sem hiányzik, egy nap jutalomszabadságban részesül. A jutalomnap kivételét két héttel korábban be kell jelenteni, a következő tanévre átvinni nem lehet.

2.7 Felmentés az iskolai elfoglaltság alól, kikérő Tartalom
Bármely tanórán kívüli tevékenység csak úgy folytatható, ha nem ütközik a kötelező iskolai elfoglaltságokkal (tanítási óra, ünnepély, stb.) és nem akadályozza az iskolai munkát, a tanulmányi feladatok elvégzését.
Iskolai elfoglaltság alól felmentést - szülő kérésére vagy kikérőre - az osztályfőnök ad. A kikérőt a kérdéses időpont előtt három tanítási nappal kell bemutatni (pl. hétfő előtt szerda).
Kikérőt csak hivatalos szervezet (sportegyesület, oktatási intézmény stb.) adhat.
A kikérőn szerepeljen a tanuló neve, s hogy melyik intézmény, milyen időpontra, s milyen esemény alkalmából kéri a felmentést, s milyen minőségben vesz részt a tanuló az eseményen. (Csak eredeti pecséttel és aláírással ellátott kikérő fogadható el fénymásolt nem!)
Rendszeres felmentés ill. kikérés esetén az osztályfőnök engedélye mellé az iskola igazgatójának és a szülőnek az engedélye is szükséges.
Órarend-változás esetén az addigi rendszeres kilépő, felmentés érvényét veszti.
Hivatalos kikérőre csak olyan tanuló kaphat felmentést az iskolai elfoglaltságok alól, akinek az előző hónapban a naplóban szereplő jegyeinek átlaga eléri az elégségest és nincs olyan tantárgy, amelyből bukásra áll.

2.8 A tanulók anyagi felelőssége Tartalom
Az iskola épületének, felszerelésének védelme és tisztaságának megőrzése valamennyiünk érdeke. Az iskola minden tanulója anyagi felelősséggel tartozik az iskola épületéért és felszereléséért.
Ha károkozás történik, a kárt meg kell téríteni az Oktatási Törvényben meghatározott módon. Ha a károkozó nem deríthető ki, akkor az osztályközösség ill. iskolai közösség téríti meg a kárt.
A testnevelés órák alatt az öltözők felügyeletét a szaktanár utasításai alapján a diákok látják el, és az öltözőkben hagyott értéktárgyakért, ruházatért felelősséggel tartoznak. Értéktárgyaikat a tanulók adják át megőrzésre a testnevelőnek, mert az iskola az értéktárgyakért egyébként felelősséget nem vállalhat.
Talált tárgyakat kérjük a portán, a gazdasági- vagy az igazgatói irodában leadni.
A lopáson ért tanulót fegyelmi eljárással kizárjuk az iskolából.
Kérjük diákjainkat, hogy ne hozzák be értékeiket az iskola területére!

3. A tanulók egyéni ügyei, tevékenységei

3.1 Hivatalos ügyintézés Tartalom

A tanulók hivatalos ügyeiket a mindenkori kiírásnak megfelelően intézhetik az igazgatói vagy a gazdasági irodában. ( Az iskola irodáinak félfogadási ideje munkanapokon általában: 8.00-13.30 ill. 13.00-15.30, a nyári szünetben szerdai napokon 9.00-13.00 óráig.)
Menzaügyek intézése a gazdasági irodában, tanítási napokon: a nagyszünetben.

3.2 Választható és kötelező tantárgyak, foglalkozások Tartalom
A harmadikos, negyedikes tanulók fakultációs órákra, egyetemi előkészítőre, szakkörre, az elsős, másodikos tanulók szakköri foglalkozásokra jelentkezhetnek - a megadott feltételek szerint.
Egyetemi előkészítőre, szakkörre jelentkezni minden új tanév szeptemberében lehet.
Fakultációs órákra az előzetes jelentkezés tanévenként februárban történik ill. a tanév első hetében még van lehetőség a változtatásra. Közepes tanulók a szaktanárral való egyeztetés feltételével jelentkezhetnek, egyébként a tanulónak a már tanult tárgyból legalább jó rendűnek kell lennie, ha eredményesen kíván szerepelni.
A fakultációra jelentkezéshez, ill. az arról való kilépéshez a szülő hozzájárulása is szükséges - minden esetben - amit a formanyomtatványon, vagy az ellenőrzőben az aláírása tanúsít.
Fakultációról kilépni, vagy másik fakultációra átjelentkezni csak tanévkezdéskor, vagy félévkor lehet ( szorgalmi időben nem) - amennyiben a kilépéssel nem csökken a létszám 8 alá. A kilépést - átlépést az igazgató engedélyezheti az érintett szaktanárok javaslata alapján.
A tanulók meg nem hirdetett tárgyakból is kezdeményezhetik előkészítők, fakultációk, szakkörök indítását megfelelő létszám és vállalkozó tanár függvényében. A megfelelő létszám minimum 8 fő.
Az iskolai színjátszó csoportba és az énekkarba való jelentkezés feltételeit és a foglalkozások helyszínét és időpontját a foglalkozást vezető tanárok határozzák meg.
A belépés önkéntes, a vezető javaslatára történik. A kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a vezetőtől kérheti.
Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló. A gyógytestnevelés a testnevelési órákat helyettesíti, látogatása kötelező.
Az iskola minden diák számára lehetőséget nyújt tanterem biztosításával, hogy hit- és vallásoktatatásban részesülhessen, bármilyen felekezethez is tartozik (amennyiben az egyházak erre igényt tartanak és oktatatót is biztosítanak.)

3.3 Versenyek, vizsgák Tartalom
Tanulmányi versenyek
Megyei döntőbe jutott tanuló 1 napot, országos döntőbe jutott tanuló 3 napot kaphat a felkészülésre a szaktanár és az osztályfőnök egyetértésével. A felkészülést és a verseny napját az osztályfőnök igazolt hiányzásnak tekinti.
C típusú nyelvvizsga letétele esetén a tanuló a nevelőtestület döntése alapján felmentést kap az adott nyelv óráinak látogatása alól. Nyelvvizsga letételekor a tanuló két nap felkészülési időt kérhet a szóbeli előtt. A vizsgán való megjelenést igazolni kell. Ha a tanuló egy tanév alatt egy vagy több tantárgyból két tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgáját április hónapban teheti le.
Az ugróvizsga letételét a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezi.

3.4 Iskolai juttatások, támogatások Tartalom
A Váci Madách Imre Gimnázium 1991-ben alapítványt hozott létre.
Az alapítvány célja:
a) a Váci Madách Imre Gimnázium kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóinak és dolgozóinak ösztönző jutalmazása,
b) az oktatás tárgyi feltételeinek javítása,
c) nemzetközi cserekapcsolatok bővítésével lehetőség biztosítása arra érdemes tanulók külföldi tanulmány útjaihoz, nyelvi táborokban való részvételhez,
d) az iskolai tanulmányi kirándulások és kulturális rendezvények támogatása.
Az alapítvány vagyonát kuratórium kezeli és gondozza, melynek elnöke az alapítvány képviselője.
A kuratórium állandó tagjai:
a) az iskola nevelőtestületének, diákönkormányzatának és szülői munkaközösségének egy-egy képviselője,
b) az alapítványhoz csatlakozók, vagy képviselőik.
Az alapítvány neve: Váci Madách Imre Gimnázium Alapítvány
Az alapítvány székhelye: Vác,
Az alapítvány kezelésével foglalkozó pénzintézet: OTP váci fiókja
(Kérjük, lehetőségeihez mérten mindenki támogassa alapítványunkat.)

- Szociális támogatást menza esetében (lásd alább) és beiskolázáskor beiskolázási segély címén lehet az illetékes önkormányzattól kérni. Váci illetőségű tanulónak - bejelentés alapján - az iskola intézi.
A tanév kezdetekor minden tanuló tankönyvvásárlási támogatásban részesül a vásárolt könyvek arányában.
Menzát minden tanuló kaphat. Menzára jelentkezni a tanév első hetében lehet az osztályfőnöknél. A menzadíjak befizetése a gazdasági irodában történik, határideje minden hónap 10-e. A határidőt be nem tartók kizárattatnak a menzáról.
Osztályonként menzafelelőst jelölhet ki az osztályfőnök. A menzafelelős feladata a menzapénz összegyűjtése az osztályban és egy összegben való befizetése a gazdasági irodában, a menzakönyv pontos vezetése, a menzakártyák ellenőrzése és kiosztása.
A hiányzók díjvisszatérítést kapnak, ha hiányzásukról a gazdasági iroda időben tudomást szerez. (Az átfutási idő két nap.) A díjvisszatérítést a következő befizetéskor vonják le, illetve ha a tanuló nem igényel tovább menzát a következő hónap elején fizetik ki.
A menzajegy megrongálásáért, összefirkálásáért a tanuló fegyelmező büntetést kap.
A menzajegy elvesztését a gazdasági irodában be kell jelenteni.
Étkezési kedvezményben szociális alapon részesülhetnek a tanulók, amit az állandó lakhely szerinti polgármesteri hivatalnál kell kérni. (Ez vonatkozik a kollégistákra is.) A váci tanulók kérelmüket az iskolán keresztül intézik. A három és többgyermekes családok kedvezménye automatikus, de a nyilatkozatot és a nyomtatványt ebben az esetben is ki kell tölteni és eljuttatni az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez. Formanyomtatványt a gazdasági irodában lehet kérni.
Diákigazolványt minden tanuló a beiratkozáskor kap. A diákigazolványt csak az osztályfőnök pótolhatja.

3.5 Az iskola létesítményei Tartalom
Az iskola könyvtára minden tanítási napon a bejáratánál kifüggesztett nyitvatartási rend szerint áll a tanulók rendelkezésére.
(A tanulók lyukasóráikat az olvasóban tölthetik, a könyvtári rend betartásával.)
Minden gimnazista tanuló automatikusan tagja a könyvtárnak és a könyveket kikölcsönözheti. A kézikönyvek, folyóiratok, nem hagyományos dokumentumok nem kölcsönözhetők. A kölcsönzési idő 3 hét. A határidőt túllépők késedelmi díjat fizetnek. (1 Ft/nap/könyv)
A megrongált vagy az elveszett könyvet pótolni kell! Ha ez végképp nem lehetséges úgy azok árát ki kell fizetni.
Tanév végén bizonyítványt csak az kaphat, akinek könyvtári tartozása nincs.
Az iskola számítógéptermei tanári felügyelet mellett minden tanítási nap a délutáni foglalkozások idejében látogathatók.
A tornatermek használatát a Sportcsarnok rendje rögzíti.

3.6 Kirándulás, diákrendezvények Tartalom
Az osztályok tanulmányi kirándulást szervezhetnek maguknak a tanév rendjében megadott időpontban.
A tanulmányi kiránduláson az osztály minden tanulójának részt kell venni. Hiányzás esetén a Házirend 2.6, 2.7 pontjai szerint kell eljárni.
Ha egy osztály nem kirándul, a kirándulás idejében oktatásban kell részesülnie.
A Házirendet a kiránduláson is be kell tartani, hiszen a tanulók viselkedése az iskola jó hírnevét ronthatja ill. növelheti.
A klubdélután rendezését - az osztályfőnökkel történt előzetes egyeztetés után - az igazgató engedélyezi, az iskola biztosít helyiséget, ha az időpontot egy héttel korábban a tanulók bejelentették az igazgatóságnál és a gondnoknak.
Iskolai bálon a tanulóknak és meghívott vendégeiknek tiszta, alkalomhoz illő ruhában kell megjelenniük, a Házirend betartása mindannyiuk számára kötelező. (alkohol, cigaretta, stb.) A meghívott vendég viselkedéséért a meghívó tartozik felelősséggel.

3.7 Balesetvédelem és tűzvédelem Tartalom
A fizika, kémia, biológia, testnevelési órákon szeptember első hetében balesetvédelmi oktatást kell tartani. A balesetvédelmi előírások betartása mindenki számára kötelező!
Az iskolában történt balesetet azonnal jelenteni kell ügyeletes tanárnak és az igazgatónak!
Ha a baleset az iskolán kívül történik, akkor azt kérjük 24 órán belül jelenteni!
A tűzvédelemről az iskola tűzvédelmi szabályzata rendelkezik. (lásd a tantermekben kifüggesztve)

4. A tanulók minősítése

4.1 A bizonyítvány Tartalom
A bizonyítvány a tanuló egész éves teljesítményének minősítéseit tartalmazza. A bizonyítványt a tanuló az ünnepélyes tanévzárón kapja kézhez, és az új tanév kezdetén, az első tanítási napon adja vissza osztályfőnökének.
Javítóvizsgára kötelezett tanulók a javítóvizsga első napján adják le a bizonyítványukat.
A bizonyítványban rögzíteni kell az iskolából való kimaradás tényét is.

4.2 A tanulmányi eredmények értékelése Tartalom
A tanulók tudását a szaktanár értékeli, szóbeli, írásbeli ill. gyakorlati teljesítményt mérve.
Az év végi osztályzat a tanuló egész éves, folyamatos munkáját jellemzi. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti óraszámnak megfelelően, félévenként minimum 3-4-5. Ha a tanulónak nincs elég érdemjegye, akkor osztályozhatatlan. Osztályozhatatlan az a tanuló is, aki valamely témazáró dolgozatát nem írta meg, vagy nem pótolta. Elégtelenre javított témazáró dolgozat elégtelen év végi osztályzatot jelent.
A témazáró dolgozatot a tanár egy héttel korábban köteles bejelenteni. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozatot lehet íratni. A dolgozatok javítási ideje legfeljebb két hét.
Jeles (5) : Kiemelkedő teljesítmény, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni.
Jó (4) : A törzsanyagot elsajátítja és alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban egyaránt szabatosan és áttekinthetően képes
kifejezni. Az órákra rendszeresen felkészül és aktívan bekapcsolódik az új ismeretek szerzésébe.
Közepes (3) : Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Nem elég egyenletes az órákra való felkészülése. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni.
Elégséges (2) : A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, nehézkes.
Elégtelen (1) : Nem tesz eleget a tantervi követelményeknek.
Elégtelen év végi osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet, ha elégtelenjeinek száma nem haladja meg a kettőt. Három vagy több elégtelen esetén a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt.

4.3 A magatartás értékelése Tartalom
Példás (5) minősítést érdemel az a tanuló, aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán és azon kívül is, aki pontosan jár iskolába, valamint a kötelező munkán kívül végez, aki rendszeres vagy kiemelkedő közéleti, közösségi munkát osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretet kapott valamilyen kiemelkedő teljesítményéért, OKTV-n vagy megyei, megyék közötti versenyen kiemelkedő eredményt ért el.
Fegyelmező intézkedésben (szaktanári figyelmeztetővel kezdődően) részesült tanuló az adott tanévben példás minősítést nem kaphat. Nem kaphat példást az a tanuló, akinek szorgalma változó.
Jó (4) minősítést érdemel az a tanuló, aki pontosan jár iskolába, fegyelmezetten viselkedik, illedelmes az órán és azon kívül is, aki rendesen elvégzi iskolai kötelességét, azonban az osztály ill. az iskola közösségi, közéleti munkájában nem vesz részt.
Változónál (3) jobb minősítést nem kaphat az a tanuló, akinek osztályfőnöki intése vagy annál magasabb szintű fegyelmi büntetése van az adott tanévben, vagy 5-nél több igazolatlan órája van, gyakran hiányos a felszerelése.
Rossz (2) minősítésnél jobbat nem kaphat az a tanuló, akinek igazgatói vagy nevelőtestületi fegyelmi büntetése van az adott tanévben, vagy 10-nél több igazolatlan órája, felszerelését rendszeresen otthon felejti, fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak.

4.4 A szorgalom értékelése Tartalom
Iskolánk célja, hogy tanulóink legjobb képességeiket kibontakoztassák, és adottságaiknak megfelelően a legnagyobb képzettségre és tudásra tegyenek szert. Ehhez elengedhetetlen a tanuló megfelelő hozzáállása. Képességeinek és teljesítményének viszonyait fejezi ki a szorgalom értékelése:
példás (5) - ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten - kifogástalan, tanórákon aktív.
jó (4) - ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi.
változó (3) - ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése.
hanyag (2) - ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, ha valamely tantárgyból bukásra áll. Felszerelését rendszeresen nem hozza el.
A tanuló magatartását és szorgalmát osztályfőnöke értékeli, a szaktanárok és a tanulók véleményének figyelembevételével.

4.5 A tanulók jutalmazása Tartalom
Kiemelkedő tanulmányi munkájukért, versenyeredményeiért, példás magatartásukért és társaikért végzett közösségi munkájukért dicséretben részesülhetnek tanulóink.
A jutalmazás az osztályfőnöknél, igazgatónál, nevelőtestületnél kezdeményezhető. Kezdeményezheti szaktanár, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület, diákközösség.
Formái:
- szaktanári írásbeli dicséret
- osztályfőnöki írásbeli dicséret
- igazgatói írásbeli dicséret
- nevelőtestület írásbeli dicséret félévkor és év végén
- könyv és tárgyjutalom, oklevél
A dicséret a naplóba és az ellenőrzőbe is bekerül.

4.6 A tanulók büntetése Tartalom
A tanulók felelősséggel tartoznak az iskolai Házirend betartásáért. A Házirend rendelkezéseit az iskolába történő beiratkozás pillanatától köteles a tanuló betartani.
Beiratkozáskor a tanuló és szülei (gondviselője) aláírásukkal jelzik, hogy a Házirend pontjait tudomásul vették, és azok betartását önmagukra nézve kötelezőnek tartják.
Aki a Házirend rendelkezéseit nem tartja be, a Házirend alapján felelősségre vonható (lásd az alábbi fegyelmi fokozatokat).
Elmarasztalás jár a házirend megszegésén túl a szüneti, iskolán kívül fegyelemsértésért, társadalmi tulajdon elleni vétségért, vállalt feladatok hanyag végzéséért, igazolatlan mulasztásért, stb.
Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesül.
Fegyelmi intézkedés az osztályfőnöknél, a nevelőtestületnél, illetve az igazgatónál kezdeményezhető.
Fegyelmi intézkedést tanár, szülő, tanulóközösség, intézményen kívülálló szerv kezdeményezhet.
Fegyelmi vétség elkövetése esetén a diák első esetben a vétség súlyosságának megfelelő büntetésben részesül. A büntetés fokozatát az osztályfőnök, szükség esetén a nevelőtestület ill. az iskola igazgatója, valamint az iskolavezetés határozza meg.
További vétség elkövetése esetén magasabb fokozat jár.
A fegyelmi büntetés az ellenőrzőbe és a naplóba is bekerül.

Fegyelmi fokozatok, intézkedések Tartalom
Szóbeli szaktanári ill. osztályfőnöki figyelmeztetés.
Írásbeli szaktanári ill. osztályfőnöki figyelmeztetés.
Osztályfőnöki intés
Osztályfőnöki megrovás
Igazgatói intés
Igazgatói megrovás
Igazgatói szigorú megrovás
Áthelyezés más (azonos típusú) iskolába
Kizárás az ország összes gimnáziumából
Kizárás az ország összes középfokú iskolájából.

A házirendet minden évben ismertetni kell a tanulókkal osztályfőnöki óra, a szülőkkel szülői értekezlet keretében, s minden tanulónak, szülőnek rendelkezésére kell bocsátani kérelmére.

A házirend minden gimnazista tanulóra egyformán vonatkozik a beiratkozástól kezdve az érettségi vizsga befejeztéig.

A házirendet minden tanév végén a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség egyetértésével módosíthatja.

| Címlap | Oldal tetejére |
Szerkesztették: Soós Zoltán, Pénzes Ákos
Utolsó módosítás: 1999. 09. 01.