Pszichológia tanárszakosoknak I. félév - Mérő László előadásainak tematikája

Vizsgaanyag: az előadások anyaga. Javasolt háttérirodalom: Atkinson, Atkinson, Bem, Smith: Pszichológia (Ozirisz Kiadó, több kiadás) megfelelő részei.

1. Az újszülött értelmi képességei.
A csecsemőkkel végzett kísérletek fő módszerei: habituáció, kondicionálás, szemmozgás mérése, mérőeszközökkel felszerelt cumik, stb. Emlékezés a méhen belül kapott ingerekre, a "Cat in the hat"-kísérlet. Érzékelési és felismerési képességek: emberi hangok, fonémák, tárgyállandóság, éleslátás, alakfelismerés - ezek kísérleti vizsgálatának módszerei. Az utánzás formái, a nyelvnyújtással és mimikákkal kapcsolatos kísérletek. A csecsemő emlékezete - kondicionálási kísérletek.
2. A tudattalan létezésének kísérleti bizonyítékai.
A tudattalan mint speciális pszichológiai jelenség - tudományos vizsgálatának lehetőségei. Figyelmi vizsgálatok: a dichotikus hallgatási kísérletek. Állapotfüggő tanulás és emlékezet - a búvárharangos kísérletek, a vakuemlékezet. A poszthipnotikus amnézia demonstrációi. Motley kísérlete a "freudi" nyelvbotlásokról. A küszöb alatti érzékelés. Kísérletek a perceptuális hárításról.
3. A pszichológiai tudományos kísérletek speciális problémái.
Milyen tudást, felkészültséget hoz magával a k.sz. a laborba. A k.sz. akaratlanul is értelmezi a kísérletet (Orne fecnitépkedős kísérlete). Az ökológiai validitás és az elvárásjellemzők fogalma. A k.sz. elvárásainak demonstrációi: az "Elfújta a szél"-vizsgálat, tanárok vizsgálata, a kísérlet az "okos" és "buta" patkányokkal. A k.v. elvárásainak hatásai: a "Késői virágzás harvardi tesztje". Módszertani fogások e hatások kivédésére: a double blind kísérleti elrendezés, célzott instrukciók adása (Orne hazugságvizsgálós kísérlete), kontrollfeltételek, szimulátorok alkalmazása.
4. Az érzékelés.
Az abszolút és a relatív küszöb. Az éppen érzékelhető különbség fogalma. Weber vizsgálatai. Fechner gondolatai - a Weber-Fechner törvény. Stevens törvénye. Mikor melyik pszichofizikai törvény érvényes? A szignáldetekciós elmélet és következményei: az elvárások és a motivációk hatása az érzékelésre.
5. Az észlelés (percepció).
Az érzékelés egészleges volta. A Gestalt pszichológia. Az érzékelés alapelvei és az ezeket demonstráló alapkísérletek: figura-háttér, közelség, zártság, jó folytatás, hasonlóság. A vonásérzékelés elméletét alátámasztó kísérletek. A Chernoff-arcok. Hubel és Wiesel fiziológiai kísérletei: "a magymama-sejt keresése". Julesz "pszichológiai mikroelektródái". Betű- illetve szóészlelési kísérletek. A kontextushatás. Különféle konstanciák. Az Ames-szoba. Az érzelmek hatása az érzékelésre - a "fakutya-jelenség".
6. Az emlékezés.
Listák és történetek felidézése. Az RTM-HTM modell - érvek és ellenérvek a modell mellett. A kognitív séma fogalma, definíciója és alaptulajdonságai. A sémák és a percepció kapcsolata - a "piros pikk hatosos" kísérlet. Az emlékezet és az érzelmek kapcsolata - az állapotfüggő emlékezet. A sémák tanulása és az RTM fejlesztése - a kísérlet S.F.-fel. Mnemotechnikai módszerek - Lurija kísérletei, a "helyek módszere".
7. A tanulás alapmechanizmusai.
Habituáció, klasszikus kondicionálás, operáns kondicionálás, komplex tanulás. Pavlov kísérletei, tanulás és kioltás. A kondicionálások alapvető jellegzetességei: másodlagos kondicionálás, generalizáció, diszkrimináció, a bejósolhatóság szerepe, a kondicionáló inger blokkolása - az ezeket demonstráló kísérletek. Milyen ingerhez miféle viselkedések kondicionálhatók könnyen, illetve nehezen - az evolúciós szempontok. Az operáns kondicionálás alapelvei: Thorndike kísérletei és az effektus törvénye. Skinner kísérletei, a megerősítési tervek szerepe. A negatív kondicionálás (büntetés) lehetőségei és problémái.
8. Komplex tanulás.
Spekulatív elméletek a kognitív sémák kialakulásáról. A felidézési kísérletek, az LTM-RTM transzfer időbeli tulajdonságai. Modellkísérletek sakkozókkal. Az LTM-ben meglévő kognitív sémák mennyiségi becslése a felidézési kísérletek eredményei alapján. Az eredmények általánosításai más szakterületekre. A nagymesteri szint jellegzetességei. A szakértői (mesterjelölti) szint jellegzetességei. E két szint taníthatóságának jellemző tulajdonságai. A hétköznapi és a szakmai sémák különválása.
9. Az intelligencia fogalma.
A szükincs, illetve a sémák mennyiségének növekedési görbéje. A növekedés határai, analógia a "biológiai környezet eltartóképességének" fogalmával. Az intelligencia fogalmának mérése a környezet megítélései alapján. Az intelligenciatesztek kialakításának módszertani alapjai. Az IQ-teszt mérési tartománya, a szélső értékek jelentései. A mentális kor és az életkor összefüggései.
10. A szakértelem fejlődése, a tehetség szerepe.
A sémák kialakulásának fázisai. Az egyes kompetenciaszintek jellemzői: kognitív sémák mennyiségében lés minőségében, a gondolkodási stratégiákban, az intuició szerepében, a tudatosság szintjében, az érés idejében, a problémamegoldás módjaiban. A tehetség definíciói, ezek kapcsolata egymással. Az intuíció fogalma.
11. A tudat és a tudatállapotok.
A tudat fogalma. A normál tudatállapot és a módosult tudatállapotok. A pszichoaktív szerek (alkohol, koffein, drogok) működési mechanizmusai és hatásaik. A rejtett megfigyelő fogalma. Kisérletek hipnózisban és szenzoros deprivációban.
12. A logikus és az intuitív gondolkodás.
A logikus, illetve az intuitív gondolkodást igénylő feladatok mérhető jellemzői. Kísérletek logikailag izomorf, de pszichológiailag nagyon nem izomorf feladatokkal. A gondolkodás a transzállapotokban. A transzlogika fogalma. Kísáérletek a transzlogikáról.

(Miután az utolsó két előadás még nem hangzott el, azok tematikáját az előzőeknél jóval általánosabban foglaltam össze - majd meglátjuk, hogy egészen konkrétan mi fér bele ezekbe az órákba - e két téma anyagát később még pontosítjuk.)