Anamnézis és exploráció


Elméleti bevezetï

A teszt bevezetésében néhány alapfogalommal, gondolatkörrel kezdem, mivel ezek nélkülözése nagyban hátráltatná a feldologás folyamatát. Ahhoz tehát, hogy megpróbáljuk megérteni a gyerek "m¹ködését", szükségünk lesz tisztázni, ki is ï? Mit is várunk el tïle?

"Bár csak gyermekeinkhez értenénk annyit, mint gazdaember a földhöz, az autós az autóhoz, az iparos a szerszámhoz, a munkás a szakmájához. Ekkor nem hökkennénk meg ettïl a kérdéstïl: kicsoda a gyerek?" - írja Gyökössy professzor (1,10).


Mi a gyerek?

A (szakszer¹) nevelés fontossága több helyen is megnyilvánul: szülïi attit¹dök (mi felé érdeklïdnek majd a gyermekei), szülïi hatások. Errïl bïvebben írt Hebb írt (186-190. oldal), ennek most azonban csak az alapelveivel foglalkoznék.

Sok helyen például az szokott problémát okozni, hogy nem megfelelï szintjükön kezelik csemetéjüket. Esetleg túl jónak (illetve rossznak) gondolván ïket. Érdemes tehát megjegyezni, hogy a gyermek "fejlïdésben lévï ember, nem pedig tökéletlen felnïtt. (Az almavirág sem tökéletlen alma, s a tojás sem tökéletlen madár)" [1,11].

A másik fontos kérdéskör, hogy "honnan jöttnek" hisszük. Ennek például egy két szélsïséges fajtája, ha a szülïk "élï játékbabának" hiszik, azaz túlságos szorosra f¹zik a(z általában érzelmi) szálakat. Ezáltal lelkileg mintegy megfojtván a gyereket. A másik szélsïség, ha semmilyen tervezéssel nem gondolván, "véletlenbïl" született. Azaz nem érzik magukénak. Ez szintén komoly érzelmi gondokat okozhat. Ezért is tekinthetï mérvadónak az alábbi kijelentés: "A Szentírás szerint: Isten ajándéka. (Akkor is, ha eljövetelét gondosan mérlegelt családtervezés elïzi meg.)" [1,11]. Azaz a szülïké (pl. a nevelés által), viszont felelïséggel is tartoznak Felfelé, azaz egyrészt nem vonhatják teljesen a saját fennhatóságunk alá (a túl erïs tekintélyelv¹séggel szemben), másrészt viszont nekik kell a megfeleï irányba terelniük (a túl erïs liberalizmustól óvandó), hiszen: "A gyermek még sohasem volt felnïtt, de mi már voltunk gyermekek."[1,12] A késïbb bïvebben elemzett felmérésben például jól fog látszani, hogy a szülïik attit¹djei erïssen befolyásolják a gyermek késïbbi hozzáállását.

Így tehát ne csak abban merjenek gondolkodni, hogy itt és most mien, hanem "hittel és reménységgel merjük ne olyannak látni, amilyen, hanem olyannak, akivé lehet." [1,12] A tesztben például különbözï készségfejlesztï programok, szakkörök próbálják ellátni ezt a feladatot.


Kik a szülïk?

E konkrét esetben (egy református egyházközség gondnoka és felesége) is érdemes figyelembe venni, melyik az a kultúrkör, gondolatvilág, amelyet a szülïk hittel élvén, elfogadván át próbálnak adni gyermekeiknek. Ezt tükrözi például az alábbi idézet viszonyalg pontosan megfogalmazza azt a célt, amelyet ugyan a szülïk nem feltétlen tudnak elérni, de amilyen irányba szeretnék, ha a gyerekük haladna: "(A gyereknek:) Ne olyan légy, mint mi, hanem velünk együtt Jézushoz, az Ember Fiához légy hasonló. Mi is erre törekszünk, ha nem is mindig sikerül: tarts velünk." [1,13]

A célokat azonban képviselni is kell - hitelesen. Tehát "nevelésünk lényege a hiteles élet, melyben nincs szünet, nem lehet nagyvakáció." [1,14] Azaz keresztyénség: vallásosság helyett életformává kell, hogy válljon. Egy másik példával élve: Bár a cél sokszor messze is esik a valóságtól, mint Esthajnal-csillag a Földtïl, - a példánál maradva - mégis jó, hogy van egy csillag, amely az éjszakai vándornak mutatja az utat. [1,18 alapján, illetve Biblia - Jelenések könyve 22,16]

"Nevelés célja tehát nem csupán a kifejlett személyiség." [1,16]

Kicsit konkrétabban: a szülïktïl a következïket várjnánk el:

"Tudjon szeretni, mert jó az, ami szeretetben valósul meg.

Tudjon másokért élni.

Legyen olyan belsï mértéke, amely szabaddé teszi, hogy szolgai módon ne azt tegye, amit "mindenki", ha az nincs összhangban önmagával.

(Fontos a saját helyük megtalálása a nagyvilágban. E konkrét esetben például: a szülïk közéleti feladatköre hatással van a gyermeik gondolkodására, akik így szintén nyitottabb, kezdeményezïbb, központi szerepet töltenek be közösségeikben.)

Tudjon és merjen csodálkozni akkor, amikor a legtöbb ember csak utánozza a másikat.

Ne féljen cselekedni, amire az Ige és a Lélek indítja.

Nyitottnak maradni akkor is, minden és mindenki iránt, amikor mások már becsukódtak.

Tudja megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentïl, az értékest az értéktelentïl. A dolgok felszínén és és tárgyszer¹ségén túl lássa meg azok belsï értékét, mert minden dolog több, mint egy dolog." [1,16-17]

Ezen elméleti törekvéseknél sokkal gyakorlatiasabb dolgokra is érdemes odafigyelni. Az egyik ilyen, a saját, illetve az ellenkezï nemhez való viszony. "Az ember fiúnak vagy lánynak születik. A nemét azonban mindkettïnek meg kell tanulnia. (...) Mindegyiküknek el kell sajátítania a nemére jellemzï magatartást. Akinek ez nem sikerül, serdülï korára nehezen beilleszkedï kamasszá válhat." [1,20]. Tehát a gyerek-szülï kapcsolatnak ez egy elég közismert és fontos fogalma, ugyanis "a gyermek lélektani nemének, a pszichoszexuális nemnek egészséges kialakulását szüleinek magatartása döntïen befolyásolja." [1,19]. Ezért nem elhanyagolhatóak e kapcsolatok, hiszen "a szülïk között helyesen ki sem alakult vagy megromlott kapcsolat az egyre szaporodó gyermekneurózisok okozója" [1,21].

Nem érdemes tehát egyik végletbe esvén szem elïtt tartani, hogy. "Aki hideg szobából lép ki, az utcán is fázik." [1,22] Azaz kapjon elég szeretetet, ténylegesen törïdjünk vele - és ne felejtsük el hogy "a lényeg az, hogy a gyermeknek legalább egy szeretet- és tekintélyforrása legyen." [1,31]


A személyiség kialakulásának alapfeltételei:

"Az ember, mint személyiség pszichofizikai rendszerek organizációja. (...) - Az, hogy valami fejlïdésileg magasabb organizációs szinten van, elég ahhoz, hogy más, új módon jelenjék meg és funkcionáljon." [2,20] A valóságban tehát a gyermek nem azonos az ït alkotó részecskék összességével. (Amint ezt korábban ezt egy pszichológus már megállípotta - igaz, akkor más céllal.) Amint ezt Dr. Pálhegyi Ferenc írta: "A személyiség kialakulásában a tapasztalatoknak éppúgy szerepe van, mint a vele született adottságoknak" [2,21]. A m¹ködését két különbözï, egymással ellentétes folyamat (akkomodáció - alkalmazkodás, illetve asszimiláció - önmegvalósítás) jellemzi. Optimális helyzetben ezek egyensúlyban vannak. [2,21] Pl.:egy közösség tagjai leszünk: elfogadjuk a szabályait (akkomodáció), de alakítjuk is (asszimiláció). Azonban sokszor külsï "finomításokra" szorul, ugyanis az ember "nem funkciókészen, hanem kivételes emberi diszpozíciók talaján, a környezettel való kölcsönhatásban bontakozik ki." [2,22]


A konkrét vizsgálat

A felmérésben több gyermek vett részt (egymás édestestvérei) - mindegyikük általáson iskolás. Ezt azért tartottam, célszer¹nek, mert így jobban válik láthatóvá, melyek a belsï adottságok (pl. genetika) és melyek azok, amelyek mindannyiukra érvényesek, vagyis a szülïk hatása.


A gyerekek bemutatása:

Elïször a külsï, lényegében objektívnek tekinthetï adatokkal kezdem:

Elsï (Máté, 5. osztályos): magassága 154 cm, testsúlya 37 kg,

második (Bence, 3. osztályos): 145 cm, 33 kg,

harmadik(Szabolcs, 2. osztályos): 138 cm, 30 kg.


A jellemrajzukhoz némi szülïi segítséget is igénybe vettem. Hiszen egyrészt például melyik gyerek emlékszik a születési körülményeire, másrészt pedig kíváncsiságból: ïk hogyan látják.

Következzenek tehát a kérdések:


- Születési körülmények milyenek voltak? Volt-e rendellenesség? Érte-e ïket - esetleg a családban mást - komoly baleset?

Az elsï gyermeknél lázgörcs elïfordult egyszer.

(A késïbbiekben) mindhárom fiúnál sok apró sérülés, baleset történt.


- "Elïképzettségi" szintjük milyen? Bölcsödébe, óvodába jártak-e?

Bölcsïdébe nem jártak, óvodába igen, mind a hárman.


Pár szóban jellemezné mindegyik gyermekét?

Elsï: Rendkívül határozott, vezéregyéniség. Nagy hangú, lobbanékony természet¹, de igen érzï szív¹. Rendkívüli empátiás képességgel rendelkezik. Mozgékony, sportos alkatú. A zenében tehetséges. A tanulásban nagyobb kitartásra, türelemre lenne szüksége. èszinte, igazságérzete "kifinomult".

Második: Barátságos, vidám természet¹. Nagyon sok barátja van. Nagyon szereti az állatokat, növényeket, rendkívüli figyelemmel gondozza ïket. Fantáziája színes, sokat tervez, rajzol, színdarabokat ír. A kötöttségeket, merev elïírásokat nehezen viseli.

Harmadik: Vékony testalkatú, de ógyes, jó mozgású, jó sportoló fiú. Kötelességtudó, szorgalmas. A zenében tehetséges. Néha kicsit visszahúzódó, érzékeny. Együttérzï képessége kiemelkedï.


A szülïk ("a család") bemutatása:

A szülïk, végzettségük, foglalkozásuk:

Az apa: K. Attila, gyermekorvos (egyetemi végzettséggel)

Az anya: (Kné) S. Katalin, nïvér (fïiskolai végzettséggel) - fïállásban otthon van.


M¹veltségi szint, érdeklïdési kör, anyagi helyzet - ezek hatása a gyerekekre:

Olvasottak, m¹veltek. Szeretnek színházba, komolyzenei koncertekre járni. Kirándulásokat is szerveznek, melyeken a gyermekeikkel együtt szoktak résztvenni.

Ez például tükrözïdik a gyerkek érdeklïdési körein (pl. a kedvenc tantárgyaikon).

A család anyagi helyzete megfelelï (megfelelï/átlagos/nem megfelelï).

Átlagosan a gyermekeikkel - egyenként, naponta - átlagosan kb. 1-1,5 órát foglalkoznak. Ez például segítheti az egészséges gyerek-szülï viszony kialakulását (ld. korábban 1,19 és 1,21).


Hétvégenkénti családi programok vannak-e - mik a leggyakoribbak?

Gyakran vannak. A kirándulások Budapesten és vidéken is. Sokszor rokonok látogatása, családi összejövetelek. Barátokkal együtt ünneplések, sportprogramok stb. Illetve programok kifejezetten a "kisebbeknek" - pl. gyermek-hangversenyek (amint ez szerepelt a szülïi attit¹d/hozzáállás kérdésénél az elméleti részben).


Ön (szülï) szerint az alábbiak mennyire veszélyeztetik a gyermeke lelki, szellemi életét?

(a válasz szerint rangsorolva: elsï - nagyon, utolsó - kevéssé)

Televízió (1), mozi (2), újságok (3), rádió (4), színház (5).

A szülïk tehát egyrészt megpróbálják a gyermekeiket is abba a "kultúr-áramlatba" terelni, amelyhez ïk is tartoznak (a nevelés fontossága), másrészt mernek eltérï álláspontot képviselni a "tömeggel" szemben - amely talán más besorolást adott volna... (ld. 1,17 - "Legyen olyan belsï mértéke, amely szabaddá teszi...")


Van-e a hétköznapoknak, esti együttléteknek, reggeli napkezdésnek stb. átlagos menetrendje? Ha igen, mi?Mennyire kötött e szabályozás?

Reggel: ébresztés, reggeli, tisztálkodás, öltözködés, indulás (az iskolába).

Este: házi feladatok ellenïrzése, vacsora, beszélgetés, fürdés, lefektetés, esti imádság.

"Igyekszünk a napirendet mindig betartani, a kialakult idïpontoktól nem eltérni."


Személyiségfejlïdés (Mik a konkrét hatások "eredményei"?)

Érdemes tehát figyelembe venni, hogy egy adott embert mik késztetnek valamilyen cselekvésre. Ezeket - eredetük (és nem fontosságuk) szerint - két oszályra bontották. Elsïdleges és másodlagos hajtóerïkre (ún. pimer és seconder drive-ok - ld. 2,42). Elsïdlegesek általában a biológiai szükségletek, míg másodlagosak a nevelés, társadalmi hatására kialakult szükségletek - pl. különbözï eszményképek, és a hozzá f¹zïdï történetek. A továbbiakban csak a másodlagosra térnék ki, hiszen míg az elïbbi gyakorlatilag minden ember esetében azonos, ezért e konkrét vizsgálat újat úgysem tudna mutatni. (Ezügyben elïször érdemes elolvasni például a 2,42-43-at.)


E konkrét esetben milyen hatásokat vélünk felfedezni - és ezeknek mi az okozója?

Nézzük a szülïk hozzáállását és a konkrét gyerekekét:

A szülïk nyitottak, barátkozóak.

A gyerekek?

(Az alábbi kérdések válaszaival dolgozva: Vannak-e barátaid az osztályban, kik ïk?

Van-e az osztályon kívül: iskolában, szomszédban vagy máshol (kik ïk)?

Szereted-e tanáraidat? Kit szeretsz és miért?)


Máté: Az osztályból sok barátom van (Áron, Dani, Bence, Laki, Robi, Peti).

Osztályon kívülrïl: Manó, Attila, Gergï, Ambrus, a szomszédban: Ádám, máshonnan ismerem: Georgot, Robit és Pétert.

A tanáraim közül leginkább Imi bácsit (az osztályfïnököt) mert kiáll az osztálya mellet.


Bence: Sok barátom az osztályból. (Dani, Csabi, Ádám, Gábor, Dávid, Áron, Peti, Dorci)

Egyébként az iskolából (János, Attila, Gergï, Manó, Dani, Máté, Laki, Franci.), a szomszédból (Ádám)és a baráti társaságunkban(Georg, Kristóf, Hanna, Dorka).

A tanáraimat szeretem. Legjobban Lutfi bácsit, mert kedves az osztállyal, vicceket mond. Ildikó nénit, István bácsit, mert szeret velem beszélgetni (István és Lutfi nem tanára - legfeljebb helyettesít-, ennek ellenére érdekes, hogy bátran társalog vele. Feltehetïen a sz¹lïi hatás: nyitottság, kezdeményezïképesség.)


Szabolcs: Az osztályból több barátom is van (Attila, a Peti, Dani, Manó).

Az iskolából, az osztályon kívül pedig az Ádám és a Robi.

A tanárok közül Hajni néni szerintem a legjobb tanár, mert nem ad fel sok leckét.


A szülïk m¹veltek, szeretnek színházba, komolyzenei koncertekre járni. Ez vajon hogyan látszódhat a gyermekek érdeklïdési köreiben? Menniyre próbálják terelni ïket?

(Kérdések, melyek válaszai következnek:

Mik a kedvenc tantárgyaid? Iskolán kívül mivel foglalkozol?)


(Máté) Testnevelés, hittan, történelem, angol, illetve kürtözik és triatlonozik.

(Bence) Olvasás, m¹vészet, testnevelés, környezet, matek, illetve úszás, futás, biciklizés, zongorázás.

(Szabolcs) Testnevelés, illetve cselló.


Érdekes, hogy egyrészt kedvenc tárgyként kettejüknél sem a klasszikus értelemben vett legkönnyebb tárgyak szerepelnek (hittan, történelem, olvasás, környezet, matek, nyelvek) - valószín¹leg a szülïi m¹veltség, otthoni foglalkozások hatása -, másrészt pedig gyakoriak a sportok (mint kedvenc tantárgy vayg mint szabadidï-tevékenység). Ez például lehet a gyakori családi kirándulások hatása (a mozgás, természet szeretete), azonban ebben az esetben az sem zárható ki, hogy az öröklésben ez a tulajdonság dominált.


Kellemes családi légkör, elhelyezkedés a nagyvilágban...

Menniyre tudtak beilleszkedni, mi a véleményük az osztályukról? (ld. elméleti rész, 1,22-es idézet)

(Máté) Nagyon jó, szeretem az osztályunkat. Szeretek oda járni.

(Bence) Szeirntem nagyon jó, sok eleven fiú van benne.

(Szabolcs) Jó az osztályunk.


És végül egy általában háttérbe szorított, ám mégis lényeges kérdés: vannak-e a szülïknek barátai? Hogyan látja a gyerek a szülïk baréti körét (köreit)? Vannak-e közös programok? Mi a vélemyénük errïl?

(Máté) Igen, vannak barátaik. Szoktak jönni és mi is megyünk vendégségbe. Általában szombaton.

(Bence) A szüleimnek sok ismerïs barátja van. Gyakran tartjuk a kapcsolatot. Szombatonként együtt megyünk. (...)

(Szabolcs) Sokan szoktak hozzánk jönni.


Az egyik észrevétel - konkréten ehhez a kérdéscsoporthoz -, hogy "szombaton". Ennek elég valószín¹ oka, hogy másnap istentisztelet, amelyen az apjuknak hivatalból is(!) ott kell lennie, mint a gyülekezet gondnoka, azonban ebben a család többi tagja is részt vesz (pl. a kisebbeknek külön van a gyermekistentesztelet a gyülekezetben).

A másik - általában a válaszokról -, hogy míg a legtöbb kérdésre nagyjából azonos válaszokat kaptunk.

(a kérdés szempontjából), addig ezen válaszok árnyalata - együttesen - szinte egész más jellemeket rajzol ki (a gyerekek szempontjából).

Azaz igazolva látszik az az elmélet, miszerint a kifejlïdï gyermekre - persze más szempontból, de - azonos hatással vannak a genetikei adottságok és a szülïk, a társadalom uralkodó nézetei is.



Felhasznált irodalom

Gyökössy Endre: Együtt a szeretetben (Szent Gellért Kiadó - Bp. Szabadság Téri Ref. Egyház - 1995.)

Dr. Pálhegyi Ferenc: Személyiséglélektani kalauz (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest - 1985.)

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései (Gondolat kiadó, Budapest - 1983.)



Budapest, 2000. október - Pszichológia, 3. félév

 

 

írta:

elïadó, gyakorlatvezetï:

Szamosközi Péter

Katona Nóra

(ELTE TTK, informatika tanári szak, 2. évf.)

(ELTE BTK, Pszichológia Intézet, adjunktus)