A kérdések és az adatfelvétel körülményei

A kérdések

1.) Ha az osztály klubdélutánt rendezne, ki lenne a legalkalmasabb ennek megszervezésére?

2.) Ha az osztály több napos utazásra indulna, kivel utaznál szívesen egy fülkében (pl. vonaton)?

3.) Ki az az osztálytársaid közül, aki valamilyen területen (tudomány, mûvészet vagy egyéb) kiemelkedõen tehetséges?

4.) Ha az osztály döntõbíróságot alakítana kisebb fegyelmi ügyek megtárgyalására, kiket jelölnél a bíróság tagjaiul?

5.) Osztálytársaid közül ki az, akivel iskolavégzés után is szívesen barátkoznál?

6.) Nehéz élethelyzetben, kínos ügyekben kkhez fordulnál baráti segítságárt az osztálytársaid közül?

7.) Ha az osztály fõnök távolléte miatt a tanulók közül kellene õt valakinek helyettesítenie, ki lenne erre az legalkalmasabb?

8.) Kivel töltenél szívesen egy vasárnapot az osztálytársaid közül?

9.) Kik azok az osztálytársaid közül, akiknek a viselkedése sokaknak tetszik, akiknek a viselkedését sokan követik?

10/a.) Kivel barátkoznak legtöbben az osztályban?

10/b.) Ki felé van a legtöbb embernek bizalma az osztályból?

10/c.) Ki tartasz a...

c1) ...legokosabbnak?

c2) ...legjobb rajzolónak?

c3) ...legjobban beszélõnek angolul?

Az adatfelvétel (a helyszínül választott általános iskoláról és az osztályról röviden)

Hatévfolyamos budapesti egyházi (református) általános iskola - tandíj nélkül. Típusát tekintve a fõvárosban kettõ, országosan 30-32 van belõle. Induló évfolyamainál másfélszeres túljelentkezés szokott lenni, mivel évfolyamonként csak egy(!) osztályt indítanak, amely létszáma legfeljebb 25 fõ lehet. Ezek közül az idei végzõs évfolyam diákjainak - és osztályfõnöküknek - segítségével készült a viszgálat.

Az ebbõl az intézménybõl továbbtanulóknak átlagban 90%-át veszik fel valamelyik középiskolába (legtöbbször a három református - Baár-Madas, Lónyay, Sylvester János - gimnázium egyikébe). Igaz, ennek egyik oka az is lehetne, hogy az utóbbi években már az ide jelentkezõk szülei kétharmadának legalább egy felsõfokú végzettsége volt, és a gyermekeik is jó szocio-ökonómiás (társadalmi, gazdasági) háttérbõl jönnek. Azonban ha tényleg csak ezen múlna, felmerül a kérdés, hogy 6 évig miért mégis ide iratják gyermekeiket?

A tantervrõl pár mondtaban elmondható, hogy - azon túlmenõen, hogy Karácsony Sándor nevelési-oktatási elveit vallják - egy idegen nyelvet tanítanak (angolt), valamint hatodikban, számítástechnikát is. S bár a felekezeti hovatartozás, világnézet nem döntõ, a többségrõl mégis el lehet mondani, hogy keresztyénnek vallja magát - és ebben "partnere a vezetés" (pontosabban fordítva).

A kapott eredmények értékelése

Cenrtum-marginális mutató (CM)

A centrum-kapcsolódók-perem aránya a csoporton belül

A lányoknál: centrum: 6 fõ (28%), kapcsólódók: 15 fõ (68%) perem: 1 fõ (4,5%), illetve

a fiúknál: centrum: 4 fõ (18%), kapcsolódók: 2 fõ (9%), perem 0 fõ (0%).

Azért tartom szükségesnek külön venni e két részcsoportot, mert a valóságban (ld. szociogramm) két diszjunkt halmaz - azaz nincs közös elem. Ez feltehetõen 10-12 éves (felsõs) sajátság, hogy az osztályok a nemi különbségek mentén vállnak ketté.

Ezeken belül azonban - talán köszönhetõen az iskola család- és gyerekközpontú nevelésének - nagyon jónak mondható a kapcsolati rendszer. (Ez az arány általában 20%-50%-30% szokott lenni, azaz ekkora osztálynál kb. 6 fõ lenne magányos, szemben az itteni egyetlennel.)

Csoportkohéziós index

A lehetséges kapcsolatok hány százaléka valósult meg?

Kölcsönös kapcsolatok: 33 (kkcs); Létszám: 22 fõ (n)

Kiszámítás: (kkcs*200) / (n*(n-1)) = 6600 / 462 = 14,28%

A csoportkohéziós index az átlagoshoz (10-13%) képest jó.

Kölcsönösségi index (KI)

Hány százaléknak van kölcsönös kapcsolata?

összlétszám: 22 fõ; (össz); kölcsönös kapcsolattal rendelekzõk egyének száma: 21 fõ (kkr)

Kiszámitása: (kkr*100) / össz = 2100 / 22 = 95,4546%.

A kölcsönösségi index értéke a standard 85-90%-os értékhez viszonyítva nagyon magas. Az osztály - egy kivétellel - minden tanulója rendelkezik kölcsönös kapcsolattal. (Érdekes, hogy az az egy diák is megnevezett egy másikat három esetben is, ez azonban viszonzásra nem talált - ld. kölcsönösségi ábra - viszont aki meg õt írta be, annak az a három "szavazata" mondható elveszettnek).

Sûrûségi mutató (SI)

Hány kölcsönös kapcsolat jut egy emberre?

összlétszám: 22 fõ (össz); kölcsönös kapcsoltok száma: 33 (kksz)

Kiszámítása: kksz / össz= 33 / 22 = 1,5

A sûrûségi mutató értéke az átlagos 0,9-1,1-es értékhez képest igen magas. Ennek okai lehetnek az iskola nevelési elvei (család- és gyerekközpontúság), illetve az osztály adottságai (egy évfolyam egy osztály, illetve a szándékosan alacsony osztálylétszám, amely annak is ösztönzõje lehet, hogy a diákok az osztályon belül alakítsanak ki társas kapcsolatokat - ekkor ugyanis még nem jellemezõek az évfolyamok közti kapcsolatok.)

Viszonzott kapcsoltok

Hány százaléka kölcsönös a lehetséges (megnevezett) kapcsolatoknak?

Lehetséges max: 204 kapcsolat (elvi); létrejött (valós): 106 kapcsolat

Kiszámítás: (valós*100) / elvi = 10600 / 204 =51,96

A viszonzott kapcsoltok értéke a standard 40-50%-os értékhez viszonyítva magas. Mivel a diákokat arra kértük, hogy a négy rokonszenvi kérdésre - 2,5,6,8 - legfeljebb 3, legalább 1 választ írjanak. Így lehetnek még bõven "tartalékok" a kapcsolatok kölcsönösségét illetõen. Az szokásostól való pozitív eltérés azt mutatja, hogy az átlaghoz képest még így is arányaiban sok kapcsolatat talál viszonzásra.

A kérdések csoportosíthatósága miatt szükségesnek tartom megemlíteni, egyrészt, hogy milyen feladatkörökben oszlanak el a szvazatok, másrészt pedig, hogy melyiken hányan - és milyen eredménnyel - tûnnek egy-egy tulajdonságban kimagaslónak.

* * *

A kérdéssorra adott válaszok alapján készült alábbi kimutatásból kiderül, témakörönként mekkora - pozitív - szórások történtek és hányszor.

Szóródáseloszlás

A különbözõ feladatok és egyének közti megfeleltetés - mint függvény - mennyire injektív?

(Azaz hány emberen oszlanak meg a funkciókra történõ szvazatok.)

Az adott szempontú választások összege: (összfv)

Hány emberen oszlik meg: (összfõ)

kiszámítás: összfv/összfõ

A csoportszerkezet többközpontúnak mondható, annak ellenére, hogy az egyik központ nem felelne meg a hagyományos elvárásoknak (min. 25% hozzá tartozik), ugyanis - mint ezt korábban is írtam - ez a felsõs életkor sajátosságainak tudható be.

E csoportszerkezet egyébként legtöbbször csak felnõtt korban kezd kialakulni, talán tapasztalatok és a gondolkodás mód megváltozása folytán. Annak, hogy itt mégis ez jött létre, két oka lehet:

egyrészt ún. "véletlen folytán" - erre kevés esély tételezek fel, másrészt pedig az adottságok (ld. az iskola jellege, a szülõi háttér stb. illetve akár mostanában a "nagyvilág" változási gyorsasága) - ennek valamivel többet.

Összegzés

Összességben az osztályban a kapcsolatrendszer kiépültnek mondható. A különbözõ mutatók alapján pedig úgy gondolom, egy feltehetõen jó légkörû, összetartó - de nem öntörvényû - osztályról van szó, melynek jellemzõi az átlagosnál biztosan jobban mondhatók. Az eddig kiépült kapcsolatok stabilak - ld. nem egyszer 3-4-szeres kötések -, az viszonzottsági arányból pedig arra lehet következtetni, hogy még további kapcsolatok épülnek ki.

Persze kérdés, hogy mikor, ugyanis idén (2000/01-es tanév) õk a végzõs évfolyam...

Készítette:

Budapest, 2000. december 12.

Szamosközi Péter